OTKA pályázat

116131 SZ. OTKA PÁLYÁZAT
EGYHÁZI EMLÉKEK FELMÉRÉSE ÉS KUTATÁSA A KÁRPÁT MEDENCÉBEN
2016-2020
 

Projekt kezdete: 2016-02-01
Projekt vége: 2020-01-31

A kutatás azonosítója: 116131

Tipusa:  K
Pénzügyi forrás: NKFI-6
Nyelve:  magyar

Vezető kutató: dr. Pap Zoltánné dr. P. Szalay Emőke
Debreceni Református Hittudományi Egyetem
Gyakorlati Teológia Tanszék
Debrecen
Kálvin tér 16.
4026

Résztvevők: 
Dr. Pilipkó Erzsébet  néprajzkutató
Dr. Nyárádi Anna-Mária művészettörténész
Dr. Ősz Sándor Előd  levéltáros, református lelkész
Dr. Tamás Horváth Iringó művészettörténész
Dr. Kovács Mária Márta művészettörténész
Zaszkaliczky Borbála művészettörténész
Dr. Tóth Levente történész
Jékey Andrásné fényképész
Lisztes László fényképész
 
A kutatás összefoglalója, célkitűzései: 
A pályázat  négy részből áll. 1. Az erdélyi evangélikus gyülekezetek felmérésének jelentőségét az adja, hogy a zaklatott múltú egyház emlékeire tudományos figyelem eddig még nem irányult, másrészt 2017-ben ünnepli a keresztény világ a reformáció 500. évfordulóját. A templomberendezés, oltárképek mellett az ötvösmunkák, ónedények, textíliák, harangok, irat és könyvanyag összeírását végezzük el.
2. A kutatás második területe az erdélyi református gyülekezetek emlékanyagára irányuló kutatások folytatása, a Dési Református Egyházmegye összeírására -ötvösmunkák, ónedények textíliák, harangok, irat és könyvanyag-kerül sor.
3. A pályázat harmadik részében már eddig feltárt református emlékanyag két területének, XV-XIX. századi ötvösmunkák és XVI-XIX. századi ónedények tudományos feldolgozását szeretném elvégezni. 
A Szlovákiai Református Egyház, a Tiszáninneni Református Egyházkerület, a Kárpátaljai Református Egyház közel 800 gyülekezete klenódiumainak anyagából a korai ötvösmunkákat és ónedényeket emelem ki. A kutatott időszakban közel 800 ötvösmunka sorolható ide. A kassai, rimaszombati, rozsnyói, komáromi, debreceni, miskolci ötvösségre vonatkozóan újabb adatokat szerezhetünk. Ugyanez a kutatás célkitűzése a közel 1500 ónedény vonatkozásában. a kassai, eperjesi, majd nagyszombati, pozsonyi céhek termékei mellett kisebb kannagyártó központok edényei is azonosíthatók lesznek. 
4. A kutatás negyedik területe az ugyancsak évek óta folyó kárpátaljai magyar görögkatolikus egyházközségek felmérésének befejezése, majd kiadása.
 
A kutatás alapkérdése:
A kutatások alapkutatásként a magyar műtárgyállomány jelentős részét kitevő, eddig csaknem teljesen ismeretlen emlékanyag számbavételét és tudományos kutatását, feldolgozását célozzák.
1. Az erdélyi evangélikus gyülekezetekben megvalósuló kutatás kiemelten alapkutatásnak számít, hisz eddig teljesen ismeretlen anyag felmérésére kerül sor. E területen a templomberendezés, az oltárképek, szószékek, keresztelő medencék, harangok mellett az edények és textilis emlékek között számítunk jelentős műtárgyakra. Igen fontos a levéltári anyag és a könyvállomány leltárba vétele.
2. A kutatás második területe az Erdélyi Református Egyházkerület újabb megyéjének felmérését jelenti. Itt ismételten az ötvösmunkák, ónedények, textílis emlékek, harangok, iratanyag és könyvtár jelentőségét emeljük ki. 
3. A kutatás harmadik területén, a Felvidéken és a Tiszáninneni Református Egyházkerületben, a Kárpátalján felbukkanó, ismeretlen ezüsttárgyak tudományos közlése szolgálat új adalékokkal a magyar ötvösség kutatása vonatkozásában. Ugyanezt mondhatjuk az ónművességről is, feltehetően az eperjesi és kassai, a miskolci és a debreceni ónedény gyártásra kapunk újabb adatokat.
4. A kárpátaljai magyar görögkatolikusok emlékanyagának feltárása szintén teljesen ismeretlen terület, amely a felmérést követő közléssel válik elérhetővé és értékelhetővé.
 
A kutatás jelentősége:
1. Az evangélikus kutatás jelentőségét az adja, hogy eddig jórészt ismeretlen tárgyak ismertté válása révén több iparművészeti ág, oltárképfestés, ötvösművészet, ónművesség, textilművészet, orgonakutatás területére vonatkozó új ismeretekkel szolgál. 
2. Ugyanez vonatkozik az erdélyi református felmérésekre is. 
3. A kutatás harmadik részében az Észak-Magyarország egykori területén feltárt ezüst és ónedények feldolgozása e két művesség történetére vonatkozóan új eredményeket hozhat. 
4. A negyedik terület, a kárpátaljai magyar görögkatolikus egyházközségek ugyancsak ismeretlen emlékanyagának feltárását, illetve bizonyos feldolgozását jelenti.
A kutatás gyakorlati hasznot is hoz, ugyanis az egyházközségek nem ismerik pontosan a tulajdonukban lévő tárgyak fontosságát és jelentőségét. Ezen a helyzeten javíthat a felmérő munka. Mindegyik vizsgált területen és egyházban a tárgyak felmérésének katalógus szerű közlése magával hozza a tárgyakra irányuló figyelem fokozódását, a pontos nyilvántartást. 
A felmérés során minden esetben felhívjuk a figyelmet a műtárgyak megfelelő tárolására, gondozására, ez a tárgyak épségének megőrzésére szolgál. Mivel a gyülekezetek nem akarnak megválni tárgyaiktól, ezért fontos, hogy a helyszínen megfelelő védelemben részesítsék őket. 
A kutatás további jelentőségét az adja, hogy a napjainkban szaporodó műtárgylopások esetében nagy fontosságú a tárgyak fényképezése, mivel a fotók lehetővé teszik a tárgyak azonosítását.
Mindezekhez társulva különös jelentőséget ad az, hogy legnagyobb részt határontúli területeken történő kutatásról van szó, amely a magyarságtudatot erősítik.
 
A kutatás összefoglalója:
1. Az evangélikus kutatás jelentőségét az adja, hogy eddig jórészt ismeretlen tárgyak ismertté válása révén több iparművészeti ág, oltárképfestés, ötvösművészet, ónművesség, textilművészet, orgonakutatás területére vonatkozó új ismeretekkel szolgál. 
2. Ugyanez vonatkozik az erdélyi református felmérésekre is. 
3. A kutatás harmadik részében az Észak-Magyarország egykori területén feltárt ezüst és ónedények feldolgozása e két művesség történetére vonatkozóan új eredményeket hozhat. 
4. A negyedik terület, a kárpátaljai magyar görögkatolikus egyházközségek ugyancsak ismeretlen emlékanyagának feltárását, illetve bizonyos feldolgozását jelenti.
A kutatás gyakorlati hasznot is hoz, ugyanis az egyházközségek nem ismerik pontosan a tulajdonukban lévő tárgyak fontosságát és jelentőségét. Ezen a helyzeten javíthat a felmérő munka. Mindegyik vizsgált területen és egyházban a tárgyak felmérésének katalógus szerű közlése magával hozza a tárgyakra irányuló figyelem fokozódását, a pontos nyilvántartást. 
A felmérés során minden esetben felhívjuk a figyelmet a műtárgyak megfelelő tárolására, gondozására, ez a tárgyak épségének megőrzésére szolgál. Mivel a gyülekezetek nem akarnak megválni tárgyaiktól, ezért fontos, hogy a helyszínen megfelelő védelemben részesítsék őket. 
A kutatás további jelentőségét az adja, hogy a napjainkban szaporodó műtárgylopások esetében nagy fontosságú a tárgyak fényképezése, mivel a fotók lehetővé teszik a tárgyak azonosítását.
Mindezekhez társulva különös jelentőséget ad az, hogy legnagyobb részt határontúli területeken történő kutatásról van szó, amely a magyarságtudatot erősítik.

 
109.852 SZ. OTKA PÁLYÁZAT
EGYHÁZI EMLÉKEK FELMÉRÉSE A KÁRPÁT MEDENCÉBEN
2013-2017
A pályázat az 1995-ben elkezdett református egyházi felmérésekhez kapcsolódik.
A pályázat három területet ölel fel. Két része református emlékek feltárására vonatkozik:
1. A Magyarországi Református Egyház Tiszántúli Egyházkerületében a Szabolcs-Beregi és Szatmári Egyházmegyére,
2. az Erdélyi Egyházkerület Görgényi Egyházmegyéjére kiterjedő kutatás tematikailag azonos.
3. A pályázat harmadik részében a kárpátaljai munkácsi, az ungvári és a szórvány magyar illetve magyar-ruszin görög katolikus egyházközségek templomainak felmérésére, illetve azok berendezésének és teljes tárgykészletének számbavételére kerül sor.
A református területeken az XVII-XIX. századi ötvösmunkák, ónedények jelentik a tárgyi anyag számban is kiemelkedő csoportját. E témakörben az ötvösségtörténet és az ónművesség kutatása hozhat jelentős adalékokat. Ki kell emelni a rézműves tárgyak felbukkanását. A kerámiaművészetben a fő területek a fajansz, kőedény gyártmányok mellett a fazekas termékek.
A textilis emlékek között a XVII-XVIII. századi szálszámolásos, szálán varrott, recehímzések, XIX. század eleji tüll és lyukhímzések, XIX. századi horgolt terítők mellett XVIII-XIX. századi gyáripari termékek is felbukkanhatnak.
A harangok között szintén lehetnek XVII-XVIII. századi példányok.
Kiemelkedő jelentőségű az orgonák felmérése. 
A Tiszántúli Egyházkerület megyéiben a sírjeleket is felmérjük.
Nagyon fontos az iratanyag teljes számbavétele, lefényképezése.
A görögkatolikus gyülekezetek emlékanyagában szintén vannak XVIII-XIX. századi tárgyak a gyertyatartók, kelyhek, füstölők, textilis emlékek között.
A felmérés alapkutatás, a magyar műtárgyállomány jelentős részét kitevő, eddig jórészt ismeretlen emlékanyag számbavételét és a tudományos kutatás számára hozzáférhetővé tételét célozza, művészettörténeti, iparművészettörténeti, néprajzi, orgonatörténeti, egyháztörténeti adatokkal szolgálhat.
 
 A pályázatban résztvevő kutatók:
Dr. Balla Terézia    adattáros Herman Ottó Múzeum Miskolc
Dr. Fekete Károly rektor DRHE
Felhősné dr. Csiszár Sarolta múzeológus Vásárosnamény
Dr. Horváth Iringó Kolozsvár
Dr. Kovács Mária Márta muzeológus Maros Megyei Múzeum Marosvásárhely
Ormosi Viktória Debrecen Református Kollégium
Dr. Ősz Előd Kolozsvár levéltáros Erdélyi Református Egyház Levéltára
Dr. Pilipkó Erzsébet muzeológus Laczkó Dezső Múzeum Veszprém
Szabóné Hegedűs Gyöngyi tanár Lévay József Gimnázium Miskolc
Szakács György lelkész Debrecen
Dr. Tóth Levente  kutató Babes Bolyai Egyetem Kolozsvár
Témavezető: dr. P. Szalay Emőke muzeológus

 
78.247 sz. A SZLOVÁKIAI MAGYAR REFORMÁTUS
EGYHÁZKÖZSÉGEK TÁRGYI
EMLÉKEINEK FELMÉRÉSE
 
c. OTKA pályázatról
A református egyházban nincsenek előírások a szertartási tárgyakra vonatkozóan, ezért a XVII. századtól kezdve a kor kedvelt edényei és terítői kerültek egyházi használatba,  amelyek teljesen ismeretlenek a kutatás előtt.  A pályázat célja ezeknek az emlékeknek a tudományos felmérése volt.
A pályázat eredeti célkitűzése az Abaúj-Tornai Egyházmegyében már folyó munka kapcsán a hátralévő egyházközségek, valamint a teljes Gömöri és a Barcsi Egyházmegye felmérése szerepelt.
A munka során sikerült a tervezettnél gyorsabban haladni, mivel több időt tudtunk a terepen tölteni, így 2012-ben halasztást kértünk azzal a indokkal, hogy szeretnénk a teljes Felvidéket végigjárni. Az engedély megadása tette lehetővé, hogy az eredeti határidő – 2012 - helyett 2013-ban fejezzük be a kutatást. 
Az Abauj-Tornai Egyházmegyében 17 gyülekezetet mértünk fel, ez az Egyházmegye harmadát tette ki. A többi egyházmegye teljes anyaga összeírásra került. A Gömöri Egyházmegyében 60, a Barsi Egyházmegyében 44, a Komáromi Egyházmegyében 32, a Pozsonyi Egyházmegyében 33 gyülekezet, összesen 186 gyülekezet tárgyi emlékanyagát írtuk össze,  mértük fel és fényképeztük le. A felmért tárgyak száma  6433 db.
A templomkülsők, templombelsők, harangok, a klenódiumok- úrasztali és keresztelőedények, úrasztali terítők és egyéb templomi textiliák tárgyfotóinak száma 10.000, ezeket beleltároztuk. A tárgyakról pontos muzeológiai kartonokat készítettünk, amelyeken hivatkozunk a fényképek leltári számára. Összeírásra került a gyülekezetetek irattára és könvtára is.
Tudományos előadások
            A kutatási időszak alatt minden évben előadásokat tartottunk a Doktorok Kollégiuma évente megrendezett konferenciáján, azaz öt alkalommal. Ugyancsak résztvettünk a tervezetben is szereplő a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum által két évenként szervezett   Népi vallásosság a Kárpát medencében c. konferencián. Erre kétszer került sor, Balatonfüreden 2009-ben és Nyitrán 2011-ben. Emellett több kisebb konferencián is tartottunk előadást, pl. 2012-ben Léván a Kárpát medencei magyar református iskolák találkozóján.
Fényképkiállítások
A Doktorok Kollégiumának konferenciájára minden évben fényképkiállítást készítettünk.
2009-ben Egy hittel, egy szívvel reformátusok címmel az egységes magyar református egyház egyháztestjeiről szólt.
2010-ben Ablakok a múltba címmel a boldvai református templom ablakait mutattuk be.
2011-ben a gömöri templomok fotóiból válogattuk,
2012-ben a gömöri festett templommennyezetekre hívtuk fel a figyelmet. 
 
Tudományos feldolgozás:
A kutatás időtartama alatt a tudományos feldolgozást is megkezdtük, ennek keretében több tanulmány készült. A teljes felmérésből eddig megjelent három kötet
 
Megjelent munkák:
MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZMEGYE JAVAINAK TÁRA
A magyar református gyülekezetek templomai, felszerelési tárgyai, könyv- és iratanyaga.
XX. Szlovákiai Református Keresztyén Egyház VI.
 

Abaúj-Tornai Egyházmegye III.
Komárom 2012.  220 p.
Szerzők: Balla Terézia
 B. Kovács István
Felhősné Csíszár Sarolta
Szabóné Hegedűs Gyöngyi
P. Szalay Emőke
Szaszák Malvin
Szerkesztette: P. Szalay Emőke
 
A magyar református gyülekezetek templomai, felszerelési tárgyai, könyv- és iratanyaga.
XXI. Szlovákiai Református Keresztyén Egyház VII.
Gömöri Egyházmegye I.
Komárom 2012.  220 p.
Szerzők: Balla Terézia
B. Kovács István
Felhősné  Csíszár Sarolta
Szabóné Hegedűs Gyöngyi
P. Szalay Emőke
Szaszák Malvin
Szerkesztette: P. Szalay Emőke
 
Gömöri Egyházmegye II.
Komárom 2013.  220 p.
Szerzők: Balla Terézia
B. Kovács István
Felhősné  Csíszár Sarolta
Szabóné Hegedűs Gyöngyi
P. Szalay Emőke
Szaszák Malvin
Szerkesztette: P. Szalay Emőke
 
Megjelent tanulmányok:
P. Szalay Emőke
            2010 Kőedény úrasztali boroskorsók az Ungi, Zempléni és Beregi Református
                         Egyházmegyében, Történet-muzeológia. Tanulmányok a múzeumi
                        tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére. 2010
P. Szalay Emőke
            2010 Adalékok a bélapátfalvi gyár történetéhet, a gömöri református úrasztali
korsók tükrében (XIX-XX. század fordulója).
P. Szalay Emőke
            2011 Murányi edények a gömöri református templomokban.
P. Szalay Emőke
            2013 Rézedények északkelet magyarországi református templomokban. In:
                        Debreceni Déri Múzeum Évkönyve Debrecen 129-139.
 
P. Szalay Emőke
témavezető
 

Egyházi emlékek felmérése a Kárpát medencében
K 68.849 sz. OTKA pályázat

Témavezető: P. Szalay Emőke

A kutatás két fejezetben református anyaggal, a harmadikban magyar görögkatolikus emlékekkel foglalkozik.
A református egyházban nincsenek előírások a szertartási tárgyakra vonatkozóan, ezért a XVII. századtól kezdve a kor kedvelt edényei és terítői kerültek egyházi használatba. A református egyház nagyszámú kiemelkedő értékű ötvöstárgyat, ónedényt, különböző kerámiaedényt őriz, amelyek teljesen ismeretlenek a kutatás előtt. A textílis emlékek között asztali abroszok, hímzések és korai gyári termékek is fennmaradtak. A pályázat célja ezeknek az emlékeknek a tudományos felmérése volt Magyarország és Erdély egy-egy részén.
1. Úrasztali és keresztelőedények a Tiszáninneni Református Egyházkerületben.

P. Szalay Emőke 322 gyülekezetben a teljes edényállományt felmérte, 3500 tárgy, 10.000 db fényképfelvétel, ónedény rajzok 150 db.

2. Erdélyi Egyházkerület Erdővidéki, Sepsi és Kézdi Orbai Egyházmegye 82 gyülekezetében az edény, textil, harang és iratanyag felmérésére került sor.  
   Horváth Iringó: textilis emlékek felmérése: 207 textil, 3492 fényképfelvétel.
   Kovács Mária: edényanyag összeírása, 810 ötvös, ón, fémmunka. 2430 fényképfelvétel.
  Tóth Levente a levéltári anyag és 170 harang összeírását végezte.

3. A kárpátaljai magyar görög katolikus egyházközségek tárgyi emlékeinek felmérése a nagyszöllősi és a beregszászi egyházmegye 24 gyülekezetében.
    Pilipkó Erzsébet. 2799 tárgyat vett lajstromba. 3000 felvétel.

A tárgyak felmérésének tudományos jelentőségén túl gyakorlati haszna is van a nyilvántartás és a műtárgyvédelem szempontjából.

Sorszám/Közleményjegyzék  Dokumentum típusa
1.    Horváth Iringó: Az erdővidéki református gyülekezetek 18. századi textíliái, Erdély-történeti könyvek 8, Debrecen, 2009315-328., 2009konferenciakiadvány
2.    Tóth Levente: Egyházi és világi elit az Udvarhelyi Református Egyházmegyében, Erdély-történeti könyvek 8, Debrecen 237-249., 2009.könyvfejezet
3.    Kovács Mária - Tamás Iringó: Az Erdélyi Református Egyházkerület klenódiumainak és textíliáinak leltározása, Egyházi gyűjtemények szolgálatában. A gyulafehérvári milenniumi konferencia tanulmánykötete. Kolozsvár 79-87., 2010konferenciacikk
4.    P. Szalay Emőke: Úrasztali és keresztelő edények a Tiszáninneni Református Egyházkerület Zempléni Egyházmegye gyülekezeteiben, Debrecen, 2010könyv
5.    P. Szalay Emőke: Magyar Református Egyház Javainak Tára. A református egyházművészet inventárium., Vallási Néprajz 15. (Szerk.: Küllős Imola Budapest 2010)44-54., 2010könyvfejezet
6.    P. Szalay Emőke: XVI-XVII. századi karimás és tölcséres pohárváltozatok az Abaúji Református Egyházmegyében., Déri Múzeum Évkönyve 2010. (Szerk.: Magyari Márta Debrecen) 165-172., 2010folyóiratcikk  
7.    P. Szalay Emőke: Kőedény úrasztali boroskorsók az Ungi, Zempléni és Beregi Református Egyházmegyében., Történet - muzeológia. Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László, 2010könyvfejezet
 8.    Tamás Iringó - (Horváth Iringó) - Kovács Mária Márta: Az Erdélyi Református Egyházkerület klenódiumainak és textíliáinak leltározása. Egyházi gyűjtemények szolgálatában. A gyulafehérvári milenniumi konferencia tanulmánykötete. Kolozsvár 79-87., 2010konferenciakiadvány
9.    P. Szalay Emőke: Ötvöstörténeti adatok a XVI-XVII. századi pohárformákhoz (Tölcséres, cápás és talpas poharak)., Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. 40. 45-54., Székesfehérvár, 2011 folyóiratcikk