{"id":19626,"date":"2023-10-26T19:32:29","date_gmt":"2023-10-26T17:32:29","guid":{"rendered":"https:\/\/drhe.hu\/?p=19626"},"modified":"2023-11-07T15:34:39","modified_gmt":"2023-11-07T14:34:39","slug":"okowomanizmus-es-afroamerikai-emlekezet-gaal-szabo-peter-eloadasa-a-debreceni-reformatus-hittudomanyi-egyetemen","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/drhe.hu\/en\/2023\/10\/26\/okowomanizmus-es-afroamerikai-emlekezet-gaal-szabo-peter-eloadasa-a-debreceni-reformatus-hittudomanyi-egyetemen\/","title":{"rendered":"\u00d6kowomanizmus \u00e9s afroamerikai eml\u00e9kezet  Ga\u00e1l-Szab\u00f3 P\u00e9ter el\u0151ad\u00e1sa a Debreceni Reform\u00e1tus Hittudom\u00e1nyi Egyetemen"},"content":{"rendered":"<p>A K\u00f6lcsey Tudom\u00e1nyos Est\u00e9k 2023. okt\u00f3ber 19-\u00e9n megrendezett alkalm\u00e1n Dr. habil. Ga\u00e1l-Szab\u00f3 P\u00e9ter, a Debreceni Reform\u00e1tus Hittudom\u00e1nyi Egyetem Idegen Nyelvi Tansz\u00e9k\u00e9nek f\u0151iskolai tan\u00e1ra tartott el\u0151ad\u00e1st az \u201e\u00d6kowomanizmus \u00e9s afroamerikai eml\u00e9kezet\u201d c\u00edmmel a DRHE K\u00f6lcsey-term\u00e9ben megjelent hallgat\u00f3s\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n<p>Az el\u0151ad\u00e1s elej\u00e9n megismerkedhett\u00fcnk az afroamerikai vall\u00e1sos gondolkod\u00e1s egy viszonylag \u00faj ir\u00e1nyzat\u00e1nak, az <em>\u00f6kowomanizmusnak<\/em> a f\u0151bb fogalmaival. Ebben a kultur\u00e1lis eml\u00e9kezet mint a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi identit\u00e1s keres\u00e9s\u00e9nek \u00e9s megkonstru\u00e1l\u00e1s\u00e1nak alapvet\u0151 eszk\u00f6ze eredeti m\u00f3don \u00f6sszekapcsol\u00f3dik a rabszolgas\u00e1g \u00e9s a m\u00falt kultur\u00e1lis traum\u00e1i, a feminizmus, valamint a spiritualit\u00e1s \u00e9s a term\u00e9szethez, az \u0151si gy\u00f6kerekhez val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9s v\u00e1gy\u00e1nak egyes elemeivel. Az ir\u00e1nyzat \u00fatkeres\u00e9s\u00e9t mutatj\u00e1k a rendk\u00edv\u00fcl hat\u00e1sos, helyenk\u00e9nt gy\u00f6ny\u00f6r\u0171, helyenk\u00e9nt pedig sz\u00e1nd\u00e9koltan \u00e9s provokat\u00edvan sokkol\u00f3 metafor\u00e1kon alapul\u00f3 sz\u00f6vegek, amelyek els\u0151sorban az \u00e9rzelmekre \u00e9s a befogad\u00f3 k\u00f6zeg emp\u00e1ti\u00e1j\u00e1ra hatnak, \u00e9s \u2013 legal\u00e1bbis deklar\u00e1ltan \u2013 nem c\u00e9ljuk a racion\u00e1lis, a nyugati kult\u00fara alapj\u00e1t k\u00e9pez\u0151 tudom\u00e1nyos gondolkod\u00e1s paradigm\u00e1j\u00e1nak \u00e1tv\u00e9tele, ill. alkalmaz\u00e1sa (amelyet az ir\u00e1nyzat egyes k\u00e9pvisel\u0151i, a nyugati kult\u00fara sz\u00e1mos m\u00e1s elem\u00e9vel egy\u00fctt, el\u00e9g egy\u00e9rtelm\u0171en elutas\u00edtanak).<\/p>\n<p>A hallgat\u00f3s\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra a p\u00e1ratlanul gazdag irodalmi \u00e1ttekint\u00e9sen \u00e9s rendk\u00edv\u00fcl alapos forr\u00e1skutat\u00e1son alapul\u00f3 el\u0151ad\u00e1s egyik legnagyobb \u00e9lm\u00e9nye alighanem az ir\u00e1nyzat alapj\u00e1t k\u00e9pez\u0151, az el\u0151ad\u00f3 \u00e1ltal gondosan megv\u00e1lasztott sz\u00f6vegr\u00e9szletekkel val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s volt. A sz\u00f6vegek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9nek irodalmi jellege \u00fcd\u00edt\u0151en t\u00e1vol \u00e1llt a \u201esz\u00e1raz\u201d tudom\u00e1nyos \u00e9rtekez\u00e9sek nyelvezet\u00e9t\u0151l, ami el\u0151t\u00e9rbe helyezte az elhangzottak eszt\u00e9tikai tartalm\u00e1nak befogad\u00e1s\u00e1t. \u00c9rdemes megfigyeln\u00fcnk p\u00e9ld\u00e1ul az al\u00e1bbi sz\u00f6vegben azt, ahogy az \u00e9letfoly\u00f3 metafora szisztematikusan kibomlik, \u00e9s fokozatosan koherens metaforarendszerr\u00e9 v\u00e1lik:<\/p>\n<p><em>A womanista hangom az \u00e9letemr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 elm\u00e9lked\u00e9seimb\u0151l sz\u00e1rmazik fekete n\u0151k\u00e9nt, l\u00e1nyk\u00e9nt, n\u0151v\u00e9rk\u00e9nt \u00e9s spiritu\u00e1lis j\u00f6vev\u00e9nyk\u00e9nt. \u00dagy t\u0171nik, hogy a sz\u00e1rmaz\u00e1s a bennem foly\u00f3 vizek \u201e\u00e9letfoly\u00f3j\u00e1b\u00f3l\u201d fakad. Amikor \u00f6nmagamba visszavonulok, \u00e9letem foly\u00f3partj\u00e1n tal\u00e1lom magam, amint \u00fcl\u00f6k hallgatva a foly\u00f3v\u00edz \u00e1lland\u00f3, folyamatos foly\u00e1s\u00e1t, amint h\u00edv, hogy folyjak vele, kavarjam fel, vagy egyszer\u0171en csak fek\u00fcdjek benne. A n\u0151k, fekete n\u0151k hangjai, amelyeket ismertem \u00e9s amelyekr\u0151l olvastam, sz\u00f3l\u00edtanak a foly\u00f3b\u00f3l. <\/em><\/p>\n<p><em>(R\u00e9szlet egy 1992-es womanista k\u00e9rd\u0151\u00edvre adott anonim v\u00e1laszb\u00f3l;<a href=\"#_ftn1\" name=\"_ftnref1\"><strong>[1]<\/strong><\/a> ford. Ga\u00e1l-Szab\u00f3 P\u00e9ter)<\/em><\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>N\u00e9h\u00e1ny tov\u00e1bbi p\u00e9lda: a F\u00f6ld zen\u00e9je, \u201e\u00f6kol\u00f3giai sz\u00e9ps\u00e9ge\u201d \u00e9s kollekt\u00edv eml\u00e9kezete mint az ir\u00e1nyzat spiritu\u00e1lis kerete; a l\u00e9lekben visszhangz\u00f3 afroamerikai spiritu\u00e1l\u00e9k, amelyek \u201eisteni jelenl\u00e9tet\u201d sugallnak; a heves, borzaszt\u00f3 viharok \u00e9s a mennyd\u00f6rg\u00e9s mint a t\u00fal\u00e9l\u00e9s isteni inspir\u00e1ci\u00f3ja; a F\u00f6ld, az \u00e9n, Isten, \u00e9s az \u0151si gy\u00f6kerek k\u00f6z\u00f6tti spiritu\u00e1lis kapcsolat \u00e1t\u00e9l\u00e9se (\u201et\u00e1ncol\u00e1s Istennel\u201d); \u00e9s bizonnyal a legszebb metafor\u00e1k k\u00f6z\u00e9 tartozik a kultur\u00e1lis eml\u00e9kez\u00e9s mint \u201ea f\u00e1tyol f\u00e9lreh\u00faz\u00e1sa\u201d (Toni Morrison), mint egyfajta \u201ekultur\u00e1lis r\u00e9g\u00e9szet\u201d, amely a \u201erozsd\u00e1s l\u00e1ncszemeket\u201d \u00fajraalkotja. Sz\u00e1mos sz\u00f6vegb\u0151l azonban v\u00e9gtelen f\u00e1jdalom, b\u00e1nat \u00e9s szomor\u00fas\u00e1g csend\u00fclt ki; az \u201e\u00f3ce\u00e1ni eml\u00e9kezet\u201d a v\u00edzbe f\u00falt afroamerikai rabszolg\u00e1k jajki\u00e1lt\u00e1s\u00e1t, a lincs-fa a felakasztott rabszolg\u00e1k k\u00ednhal\u00e1l\u00e1t, a kifosztott F\u00f6ld mint a meger\u0151szakolt, meggyal\u00e1zott fekete n\u0151i test szimb\u00f3luma pedig az afroamerikai n\u0151knek a kultur\u00e1lis eml\u00e9kezetben meg\u0151rz\u00f6tt megal\u00e1ztat\u00e1s\u00e1t jelen\u00edtette meg dr\u00e1mai er\u0151vel.<\/p>\n<p>Az el\u0151ad\u00e1s siker\u00e9t mutatja, hogy v\u00e9gezt\u00e9vel a hallgat\u00f3s\u00e1g kihaszn\u00e1lta az alkalmat, \u00e9s hosszan k\u00e9rdezte az el\u0151ad\u00f3t a t\u00e9ma sz\u00e1mos, a kultur\u00e1lis jelent\u0151s\u00e9gt\u0151l az etikai k\u00e9rd\u00e9seken \u00e1t eg\u00e9szen a kereszt\u00e9ny teol\u00f3gi\u00e1ig terjed\u0151 vonatkoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l. A besz\u00e9lget\u00e9st st\u00edlusosan egy kimondhatatlanul szomor\u00fa afroamerikai spiritu\u00e1l\u00e9 meghallgat\u00e1sa z\u00e1rta.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>Debrecen, 2023. 10. 24.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<p>Boda Istv\u00e1n<\/p>\n<p><a href=\"#_ftnref1\" name=\"_ftn1\">[1]<\/a> Cannon 1993: 194. Forr\u00e1s: Townes, Emilie M. \u2013 Cannon, Katie Geneva \u2013Culp, Kristine A.: Appropriation and Reciprocity in the Doing of Feminist and Womanist Ethics. <em>The Annual of the Society of Christian Ethics<\/em> Vol. 13 (1993) 187\u2013203. http:\/\/www.jstor.org\/stable\/23559561.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A K\u00f6lcsey Tudom\u00e1nyos Est\u00e9k 2023. okt\u00f3ber 19-\u00e9n megrendezett alkalm\u00e1n Dr. habil. Ga\u00e1l-Szab\u00f3 P\u00e9ter, a Debreceni Reform\u00e1tus Hittudom\u00e1nyi Egyetem Idegen Nyelvi<\/p>\n","protected":false},"author":33,"featured_media":19628,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":"","_links_to":"","_links_to_target":""},"categories":[103],"tags":[],"class_list":["post-19626","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-hirek"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/drhe.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/19626","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/drhe.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/drhe.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/drhe.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/users\/33"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/drhe.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=19626"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/drhe.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/19626\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":19659,"href":"https:\/\/drhe.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/19626\/revisions\/19659"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/drhe.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media\/19628"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/drhe.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=19626"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/drhe.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=19626"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/drhe.hu\/en\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=19626"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}