Az intézmény 489. tanévét megnyitó beszédében az új rektor, Kustár Zoltán a Debreceni Református Hittudományi Egyetem két jelmondatát hangsúlyozta: Közösség, hit, tudás; Orando et laborando.
A hagyományokat követve ünnepi istentisztelettel kezdődött a 2026/2027-es tanév a Tiszántúli Református Egyházkerület fenntartásában működő Debreceni Református Hittudományi Egyetemen. Fekete Károly püspök Pál apostol korinthusbeliekhez írt első levelének harmadik fejezete alapján hirdetett igét. Úgy fogalmazott, hogy Pál egy termőre forduló kert és egy kiteljesedő épület képét vázolja itt fel. Az egyházi vezető kiemelte: „Az oktatás szolgálatában állóknak különböző talentumaik vannak, de egyek abban, hogy együtt és külön-külön is számíthatnak Istenre, aki a növekedést adja. A hittudományi egyetemnek az a célja, hogy a tudás mellett elmélyüljön a hitünk és megszilárduljon a lelki tartásunk.”
2026. augusztus 1-től az egyetem új rektora dr.KustárZoltán, aki 2017 és 2020 között már betöltötte ezt a tisztséget. Tanévnyitó beszédében megköszönte a köztes időszak vezetésének munkáját, valamint az egyetem döntéshozóinak bizalmát. Úgy fogalmazott, hogy egy ilyen ünnepség alkalmat ad a múltba és a jövőbe tekintésre is. Felidézte, hogy a Tiszántúli Református Egyházkerület éppen 15 évvel ezelőtt, 2011-ben döntött két felsőoktatási intézményének egy egyetemmé integrálása mellett.
„Mit nyert a hittudományi egyetem az integrációval? Pedagógiai és pszichológiai szakembereket, kiváló oktatókat a bölcsészet számos területén, sok-sok életvidám hallgatót, a karácsonyi hangversenyek szívet melengető hagyományát és gyakorlott hivatali munkatársakat. És mit nyert a debreceni tanítóképzés az integrációval? Oktatói karának akkreditációs megerősödését, inspiráló tudományos közeget, a Kálvin tér 16. lenyűgöző épületét, valódi elköteleződést és az ősi kollégiumig visszanyúló élő hagyományokat. Emellett lehetővé váltak az interdiszciplináris találkozások házon belül, akár folyosói beszélgetéseken, akár konferenciákon.”
Hozzátette: az akkori egyesítésből több jelenlegi oktató is tevékenyen kivette részét, akik elkötelezettek abban, hogy a jövőbe vezető úton továbbra is együtt, összekapaszkodva haladjon az intézmény. Kiemelte a Debreceni Református Kollégium ősi jelmondatát: Orando et laborando, azaz „imádkozva és dolgozva felelhetünk meg az Istentől kapott elhívásunknak, annak a szolgálatnak, amellyel a nemzetnek, a városnak, önmagunknak és a hozzánk belépő hallgatóknak tartozunk.”
Kustár Zoltán a jövőre vonatkozó tervei közül kiemelte, hogy az új vezetés a legutóbbi akkreditáció során szükségessé vált intézkedéseket elindítja, az intézményfejlesztési tervet végrehajtja, a hitéleti szakok mintaterveit áttekinti, a lelkész szak képzési programjának megújítását elkezdi. Azzal folytatta, hogy a teológiai képzés mellett a tanító szak esetében is egyre sürgetőbb teendővé válik az oktatói utánpótlás biztosítása, hiszen jelentősen növekedett az érdeklődés ezen a területen, különösen a levelező képzés iránt. Megemlítette továbbá a tehetséges hallgatók felkarolását, az alacsonyabb oktatói beosztásokban dolgozók bérfejlesztését, illetve az egyetemi közösségi élet erősítését, a tartalmas nemzetközi kapcsolatok megőrzését és szélesítését, valamint a Debreceni Egyetemmel való eredményes kapcsolat elmélyítését.
Bejelentette, hogy 256 hallgató kezdi meg felsőfokú tanulmányait 2026 szeptemberében a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen. Közülük hitéleti szakokon 46, tanító szakokon pedig 124 diák kezdi itt az egyetemet. A Doktori Iskolába 7 elsőéves hallgató iratkozott be, posztgraduális képzésre pedig 79 fő. Kustár Zoltán arra bátorította őket, hogy legyenek büszkék az ősi kollégium hagyományaira, és tanuljanak úgy, hogy egy napon az egyetem közössége is büszke lehessen rájuk.
Csillag Andrea oktatási rektorhelyettes azzal indította útjára az első évfolyamosokat, hogy nem szakmát, hanem hivatást választottak, amely a legszebb, egyben legnagyobb felelősséggel járó feladat: emberek formálása, lelkek gondozása és értékek közvetítése. Gondolatait egy Szentgyörgyi Alberttől származó idézettel zárta: „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, és megtalálja a munkát, amit majd szeretni fog.”
Ezt követően tettek fogadalmat az elsőéves, majd Gaál Sándor hitéleti rektorhelyettes vezetésével a kórházi lelkigondozói gyakorlatra készülő hallgatók.
Az alkalom végén a Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjak, illetve a demonstrátori megbízások átadására került sor. Előbbiben Turányi Aliz és Matula Dóra részesül, utóbbiban pedig három hitéleti és három tanítói képzésben részt vevő hallgató: Stefanec Bianka, Fazekas Dániel és Fülöp Léna Evelin, valamint Taricska Blanka Julianna, Matula Dóra és Vadász Zsuzsa Ágota hallgatók.
Zárszavában Fekete Károly püspök felhívta a figyelmet az időt és próbákat kiálló értékek teremtésének fontosságára. Ahogy fogalmazott, a pedagógusokra és a lelkipásztorokra is igaz, hogy hitelességet várnak el tőlük.
