Idén tavasszal immáron kilencedik alkalommal valósulhatott meg a Patmosz-konferencia, melynek témája az eszkatológiai tárgyak, eszközök és folyamatok köré csoportosult. Négy blokkban hallhattunk előadásokat, melyek között frissítő szüneteket tartottunk.
Miután elhangzott Baráth Béla rektor úr köszöntése és Peres Imre professzor úr megnyitó beszéde, elsőként Dr. Ledán István tanár úr vette előadásában górcső alá a kakas-szimbólum lehetséges jelentéseit. Beletekinthettünk egy Kr.e. 2. századi sírfeliratba, amelyben egy bronzkakasról olvashatunk. Az előadás tovább részletezte, milyen szimbolikát hordoz ez a kakas az ókori görög irodalomban, a mitológiában és a nagycsütörtöki történetben. Bozsoky Jonathán doktorandusz Isten apokaliptikus harcosairól értekezett. Az előadásban kiemelt szerepet kapott a Jelenések könyvének 19. fejezetében megjelenő lovas és az őt követő sereg. Körbejárta titulusaikat, harci cselekményüket és esetleges harci eszközeiket is. A blokk utolsó előadója Éles Éva doktorandusz hallgató volt, aki rejtélyes találkozásokról beszélt az 1Pt 3,19kk alapján. Az előadásban fontos szerepet kapott Krisztus és a börtönben lévő lelkek rejtélyes találkozásának exegetikai és teológiai koordinátái. Három kérdés mentén vizsgálódott az előadó: kik ezek a lelkek? Miről prédikált nekik Krisztus? Mikor történt a találkozás?
A rövid szünetet követő második blokk első előadója Záhorszki-Hangó Viola Réka volt, aki egyetemünk másodéves teológia-lelkész szakos hallgatója: ő a klímáról beszélt, mint eszköztől Isten és az ember kapcsolatában. Fontos szerepet kapott az előadásban a Jelenések könyve alapján a mennyek országának időjárási jelenségei és az üdvözülők klímaélvezete. Debreczeni Ákos József, ötödéves teológia-lelkész szakos hallgató Ardā Wīrāz Könyvének eszkatológiájáról értekezett. Érdekesség, hogy a könyv nemcsak, hogy nem tartozik a legnépszerűbb olvasmányok közé az egyházban, hanem a teológiai körökben is alig ismert. Az előadó rámutatott arra, hogy a főhős hét nap alatt miként utazza át a mennyet és a poklot, majd hazaérve elmondja ezt Ahura-Mazda követőinek. A tanulmány bővebben szólt azokról az eszközökről is, amelyek a túlvilági képet színesítik, és az ott lakó lelkeket szolgálják, valamint arról is, miként funkcionálnak ezek. A blokk zárásaként Prof. Dr. Peres Imre oktatónkat hallgathattuk meg, aki az orfikus aranylemezkéket mutatta be előadásában. A tanulmány az eredeti aranylemezkés sírszövegek alapján bontotta ki az orfikusok eszkatológiáját. Ezek az aranylemezkék, amelyeket a halottak sírjába helyeztek, a halál utáni könnyebb alvilági eligazodást segítették.
Közös ebéd után a délutáni órákban többek között hallgatótársaink előadásán vehettünk részt. A délutáni blokk első előadója Fazakas Bettina Dóra, ötödéves teológia-lelkész szakos hallgató volt, aki a mennyei trónusokról számolt be. A kutatásban kiemelt szerepet kapott a Jelenések könyve-béli trónusok helye, szerepe és azoknak a leírása, valamint a trónuson ülők személye és szerepe, és az, hogy a földi egyház miként vágyik Krisztushoz kerülni, az Ő trónjára. A blokk második előadójaként Kondor Erik, harmadéves teológia-lelkész szakos hallgatóra került a sor, aki a gyertyatartók között hét csillagot tartó Krisztusról beszélt. Az előadásban a Jelenések könyve 1-3 fejezeteiben taglalt eszkatológikus-apokaliptikus eszközeivel és cselekményeivel foglalkozott, melyben kiemelt szerepet kapott a főpap-Emberfia látomás néhány eleme, és a hét gyülekezetnek szóló anyag. A délutáni első blokk záróelőadója Kiss Regina volt, aki a Jelenések könyvén keresztül mutatta be az Emberfia alakját. Kutatásában beszámolt arról, hogy milyen értelmezési lehetőségei lehetnek az Emberfia alakjának, valamint, hogy milyen konkrét Jézus-leírásokat tartalmaz a Jelenések könyve, és milyen apokrif-, ószövetségi- és újszövetségi Emberfia-képekkel találkozhatunk. Egy rövid szünet után a záróblokk következett, melyet Dr. Vitéz Ferenc oktatási rektorhelyettes előadásával kezdhettünk meg. Tanulmányában Kosztolányi Dezső halálesztétikájára fókuszált, amelyeket babitsi kommentárokkal kísérve középpontba helyezte A szegény kisgyermek panaszai és a Számadás című kötetek verseit. Kosztolányi életében mindig is központi helyet foglalt el a halál gondolata, és a haláltól való félelem. Másodikként, Csóka Petra Krisztina, harmadéves teológia-lelkész szakos hallgató kutatásába nyerhettünk betekintést, aki a bethesdai gyógyításról és Isten (gyógy)vizeiről értekezett. Előadásában főleg kortörténeti szempontok alapján végezte a Jn 5,1-17 elemzését, melyben különböző oldalról vizsgálta meg a bethesdai gyógyítástörténetet. Érdekességként hallgattunk még ókori gyógymódokról is, amelyek olykor mágiához is kötődtek. Végül a nap utolsó előadását Balázs Eszter, harmadéves teológia-lelkész szakos hallgató tartotta, aki a tíz leprás meggyógyításának történetéről beszélt. Előadásában mélyebben lehetett megismerkedni a textus kortörténeti és vallástörténeti szempontjaival is. Kiemelt szerepet kapott a lepra betegség, az, hogy Jézusnak milyen szerepe volt gyógyítóként, valamint, hogy milyen jelentősége volt a kultikus tisztaságnak.
Alkalmunk befejezéseként Dr. Ledán István zárszavait hallgathattuk meg, különböző reflexiókkal és visszatekintéssel, valamint az előadások kiértékelésével, mely méltó zárása volt a IX. Patmosz Konferenciának. A napot egy közös vacsorával zártuk, vidáman megtárgyalva a konferencia eseményeit, tanulságait és különleges pillanatait.
Szabó Viktória
“A konferenciát az NTP-HHTDK-21-0006 pályázat keretében a Miniszterelnökség – Családokért Felelős Tárca Nélküli Miniszter támogatta”
