Egy apokrif álom önlegitimációs stratégiái

Dr. Ittzés Gábor előadása (2022. 11. 03.)

Hogyan maradhat elhihető 400 évig egy olyan történet, amelyikről mindenki tudja, hogy hamis? Ez Ittzés Gábor előadásának alapkérdése, amely a Kölcsey Tudományos Esték és a Magyar Tudomány Ünnepe programjaiba illeszkedve hangzott el egyetemünkön november 3-án.

Ittzés Gábor válasza oly érdekfeszítő, úgy lubickolunk az elénk tárt szerzők, címek és adatok bőségében, hogy alig vesszük észre, hogy már el is telt az előadásra szánt idő.  Persze – mint kiderül – nem volt az mindig olyan egyértelmű, hogy apokrif történetről van szó, sőt még ma is akad vallástörténész, aki megengedi, hogy Bölcs Frigyes álma megtörténhetett 1517. október 30-a éjszakáján, arra a napra virradóan, amelyen – a hagyomány szerint – Luther Márton a wittenbergi templom kapujára függesztette a (Római Katolikus) egyházat, az európai történelmet és kultúrát is felforgató tételeit.

Az előadó ügyel arra is, hogy a figyelmünk ne lankadjon a rendkívül érdekes, de mégis csak tényekkel, nevekkel zsúfolt érvelése közepett, hiszen arról, hogy mit is álmodott Bölcs Frigyes azon a bizonyos éjszakán, csak azután hallunk, amikor már bravúrosan végigvezetett bennünket azon a kalandos úton, amelyet a Bölcs Frigyes álmáról szóló történet az utóbbi négyszáz évben bejárt.

Az előadó nem marad adós az önálló kutatás konkrét eredményeivel sem: megtudjuk, hogy Ittzés Gábor véleménye szerint a történet nem az 1510-es években keletkezhetett – ahogy azt sokan sokáig vélték – hanem legvalószínűbben az 1570-es/1580-as években; az előadás hű marad címéhez, még akkor is, ha nem konkrét szöveg-elemzéssel világítja meg számunkra az „önlegitimáció stratégiáit.”

Kőszeghy Attila