Minden egyes forradalmunk, nagy történelmi eseményünk kibontakozásánál ott voltak jeles íróink, költőink, és nem volt ez másként 1956-ban sem – hangoztatta az ünnepségen a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára.
Novák Irén emlékeztetett arra, hogy az 1956-os forradalom kitörése előtt megjelentek olyan rendszerkritikus írások, amelyeket „korábban elképzelni se mertek sokan”.
„Az írószövetség Bajza utcai székháza 1956 októberében a forradalom egyik szellemi központjává vált, az itt megfogalmazott kiáltványok, az események krónikái erőt adtak a harcolóknak, támogatást nyújtottak azoknak, akik Márai Sándor szavaival élve ki merték mondani: elég volt!” – mondta a KIM államtitkára, aki szerint a magyar írók, költők reményt, hitet és elszántságot adtak, de a forradalom idején pénzt is gyűjtöttek az áldozatok hozzátartozóinak.
Novák Irén hangsúlyozta: az 1956-os forradalom hősöket és mártírokat teremtett, akik életüket is adták a magyar szabadságért. „Kegyelettel emlékezünk Gérecz Attila költőre is, aki kora ifjúságában veszítette életét, amikor fegyverrel harcolt az önkény, a túlerő ellen. Emléke soha nem merülhet feledésbe” – tette hozzá.
A helyettes államtitkár szerint a kommunista hatalom mindig félt az íróktól: a megtorlások során, az íróperekben több kiváló alkotó kapott börtönbüntetés, a cél az írók elhallgatása volt.
Felidézte, hogy 1957-ben feloszlatták az Magyar Írók Szövetségét, a szervezet csak később alakulhatott újjá. „De a magyar írókat-költőket megtörni nem tudták, sokan emigrációban, sokan belső szellemi világukba menekülve őrizték a szabadság lángját” – mutatott rá, kiemelve, hogy a szabadságért ma is tenni kell.
„Ahogy ’56-ban sem volt más lehetőségünk, mint egymásba kapaszkodni és bátorságot meríteni a magyar összetartozás tudatából, a szabad magyar lelket most is óvnunk kell” – hangoztatta, kiemelve: védenünk kell a hazát, családot, hitet, a szabad magyar lelket és a nemzet szuveneritását, mert így maradhatunk hűek 1956 nemes eszméjéhez.
Az ünnepségen az Arany János-díjat Vitéz Ferenc vehette át. Hegedűs Imre János irodalomtörténész laudációját Lázár Balázs színész olvasta fel. Hegedűs Imre János monumentálisnak nevezte az életművet: Vitéz Ferenc lírikus, prózamester, irodalomtörténész, újságíró, lapalapító, tankönyvíró egyetemi docens és rektorhelyettes is egyben, akinek eddig 60 önálló kötete jelent meg, amelyből 25 vers, 9 széppróza, 20 tudományos szakkönyv, valamint egyetemi jegyzetek sokaságát tudhatja magáénak.
Az irodalomtörténész szerint Vitéz Ferenc az emberfeletti munkát víg kedéllyel, a bölcs gondolkodók higgadtságával végzi, nem babérokra „vadászik”, nem önmagáért teszi, hanem mindig és mindenkor a köz javán munkálkodik. Hegedűs Imre János szerint Vitéz Ferenc munkáiban az értelmiségi lét lényegét találjuk meg.