A migráció kihívásai, a gazdasági-társadalmi igazságtalanságok felszámolásának sürgetése és megújuló egység-törekvések az ökumenikus mozgalomban

A ma már egész kontinensünket mélyen átható és politikailag megosztó jelenséggel, a migrációval, továbbá a legnagyobb nem római katolikus nemzetközi szervezet, a genfi székhelyű Egyházak Világtanácsa (EVT) szeptemberi nagygyűlésére készített két fontos dokumentum magyarra fordításának részletkérdéseivel foglalkozott egy szakértőkből álló fordítói csoport a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Missio et Oikodome Intézete szervezésében, Berekfürdőn, 2022. augusztus 1-3. között. A migráció ügye mellett a másik két dokumentum a következő: Krisztus szeretete a világot megbékélésre és egységre sürgeti címet viselő tanulmány (ugyanez az EVT nagygyűlésének központi gondolata is) a világban tapasztalható nagy társadalmi, gazdasági megosztottságból fakadó szembenállások feloldására keres keresztyén válaszokat. A másik dokumentum pedig Az igazságossság és a béke ökumenikus zarándoklata: Az útitársi lét ökumenikus teológiája felé címmel azokat a felméréseket foglalja össze, amelyeket többéves kutatómunkával szinte a világ minden tájékán végeztek, azzal a céllal, hogy pontos képet kapjanak a társadalmi igazságtalanságok és a béke kiteljesedését akadályozó jelenségekről, egyben megoldási javaslatokat tegyenek az egyházaknak illetve az EVT-nek a negatív jelenségek felszámolására. A most megtartott fordítói konzultáció folytatása az ez év februárjában megkezdett ökumenikus fordítói és kiadói programnak. A fordítási projektet és a konferenciát a Both Antal Teológiai és Kulturális Alapítvány és a Bütösi Missziói Alapítvány támogatta.

Hitelesen hirdetni az evangéliumi reményt
Az ökumenikus mozgalom mindig is arról szólt, hogy az egyházak látható egységre, teljes közösségre hívják egymást. Ma, amikor egy világjárvány miatt még a személyes találkozás is olyan nehézzé vált, erre a hívásra még nagyobb szükség van – ismertette honlapunknak a Krisztus szeretete a világot megbékélésre és egységre sürgeti – Gondolatok az Egyházak Világtanácsa 11. nagygyűlésének (Karlsruhe 2022) témájáról címmel összeállított előkészítő kiadványt Kovács Ábrahám, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem egyetemi docense, a tanácskozás moderátora.

 A dokumentum, amelynek fordítója Nikodém Noémi, baptista teológus, egyebek mellett a következő témakörökben folytatott kutatómunka eredményeit foglalja össze: a világjárvány hatása az emberi közösségekre, a klímaváltozás veszélyének következményei, a gazdasági-társadalmi egyenlőtlenségek hatásai, az informatikai forradalom kilátásai, a jobb jövő lehetőségébe vetett bizalom elvesztésének veszélyei – tájékoztatta honlapunkat Gonda László, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem docense, az egyetem Missio et Oikodome Intézetének munkatársa, a fordítói program gazdája. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a dokumentum erőteljesen hangsúlyozza: az egyházaknak most együtt kell egy megújult ökumenikus mozgalomban a nagyobb nyilvánosság előtt is hangot adniuk a világ érdekében ahhoz, hogy hitelesebben hirdessék a reményt, mint bármely kifakult politikai retorika üres optimizmusa; egy olyan reményt, amely egy jobb világ építésére késztet, mint amit oly mélyen áthatott a materializmus, az individualizmus és a fogyasztás. Egy olyan világot, amelyben az erőforrásokat megosztják, az egyenlőtlenségeket felszámolják, ahol újra megélhetjük az emberi méltóságot.

Teológiai gondolkodásunk is megújításra vár
Tekintve a világban napjainkban végbemenő rendkívül gyors változásokat, amelyek hasonlóképpen gyors, érthető és hatékony bibliai válaszokat követelnek az egyházaktól, nem utolsósorban éppen az EVT-től, Gonda László elmondta: a szakértői-fordítói munkaközösség által lefordított másik dokumentum már ajánlásokat fogalmaz meg a kifejezetten megújult teológiai gondolkodás kialakítása érdekében. Ezért a dokumentum címe is már erre utal: Az igazságossság és a béke ökumenikus zarándoklata: Az útitársi lét ökumenikus teológiája felé.

Ez a dokumentum, amelyet Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem teológiai professzora és Szentpétery Péter, a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetem nyugalmazott tanára, valamint Nikodém Noémi fordított – egyebek mellett megállapításokat és megfontolásokat mutat be a teljes ökumenikus közösségben való szélesebb körű megosztás érdekében – idézi fel Gonda László.

Az európai egyházak példamutató keresztyén válaszai a migráció kihívásaira
Az integráció kétirányú folyamat; megkívánja a migránsok és a befogadó társadalom tagjainak kölcsönös erőfeszítéseit – ismertette a Milyen választ adnak az európai egyházak a migrációra? – Építsük együtt az egyházat című dokumentum lényegét honlapunknak Kóczián Viktória református lelkész, a hollandiai Vrije Universiteit Amsterdam doktori vizsgájára (PhD) készülő hallgatója, aki a kutatási összesítést Komlós Attila nyugalmazott református lelkésszel, újságíróval közösen fordította. Kóczián Viktória elmondta: ebben az összefüggésben rendkívül fontos a dokumentum megállapítása: egyáltalán nem nélkülözhető az egyházak hozzáállása ehhez a nagyon bonyolult helyzethez, a nyomorúságos, kilátástalan, esetenként a háború pusztítása elől menekülő emberek százezreinek, napjainkban már millióinak gondjaihoz. Felhívta arra is a figyelmet, hogy az európai egyházak körében végzett kutatási project, amelyben 22 európai ország vett részt, egyedülálló eredményt jelentett a témában. Ortodox, protestáns és neoprotestáns egyházak körében a megkérdezettek arról tettek tanúbizonyságot, hogy miként vélekednek ezek a keresztyén közösségek a migrációról és a migránsokról, illetve azok befogadásáról országukban, illetve egyházaikban, egyházközségeikben, közösségeikben. A kutatások egyik fontos eredménye az, hogy a keresztyén megközelítés értelmében a migráns-jelenség okozta feszültségek felszámolása a kölcsönös párbeszédet és egymás kultúrájának, hagyományainak valamint a hit kifejezésmódjának megismerését feltételezi és igényli.  A gyümölcsöző párbeszéd előmozdításának előfeltétele a kölcsönös elfogadás, elismerés és jogegyenlőség. Az egyháztagok közötti hídépítés egy olyan párbeszéd platform kialakítását jelenti, ahol közösen dolgozzák ki és valósítják meg a közös egyházi lét alapgondolatát. Ez nem a meglévő struktúra teljes felülvizsgálatát és felforgatását jelenti, hanem bizonyos tevékenységek, döntéshozatali gyakorlatok, a közösség irányításának közös, részvételi alapon történő újragondolását és újrafogalmazását. Az egyház alapvető jellemzői nem fognak megváltozni, s nem is kell, hogy megváltozzanak az újonnan érkező kisebbségi csoport miatt. Az integráció és az egyháznak a közösség új vagy eltérő igényeihez való alkalmazkodása – idézte a fordító a dokumentum következtetéseit – kényes és hosszú folyamat, amely nem megy végbe egyik napról a másikra. Komolyan számításba kell venni, hogy az egyének és a közösségek eltérő időben dolgozzák ki az integrációs folyamatot, aktív részesei legyenek a változásoknak, és jól érezzék magukat a többi taggal együtt. A konfliktusok elkerülése érdekében az ilyen időbeli eltéréseket is körültekintően figyelembe kell venni. A változás folyamata az egyének felkészültségétől függően hosszabb vagy rövidebb időt igényelhet, amint azt Az Európai Egyházak Menekültügyi Bizottsága és az EVT kutatási anyagában olvashatjuk.

A kiadást gondozó program gazdája szerint ezek a dokumentumok várhatóan teljes egészében hozzáférhetők lesznek részben nyomtatott formában, részben pedig internetes felületen.

 

DRHE Missio et Oikodome Intézet