A Magyar Kultúra Napján ünnepi keretek között avattuk föl a Csokonai Vitéz Mihályról elnevezett tantermünket.

A Debreceni Református Hittudományi Egyetem Szenátusa a költő születésének 250. évfordulója alkalmából hozott határozatot arról, hogy a földszinti 29-es tanterem a Csokonai Vitéz Mihály terem nevet vegye föl. A szomszédos tanterem 2017 óta Arany János terem, melynek névadóját Arany születésének bicentenáriuma alkalmából tartottuk – emlékeztetett rá köszöntőjében Baráth Béla Levente, egyetemünk rektora.

A második emelti Kölcsey-dombormű megkoszorúzása előtt (ahol Keczán Mariann irodalomtörténész rendhagyó kollégiumi útikalauz keretében emlékezett meg a Himnusz alkotójáról), a nagyszámú érdeklődő Csokonai modernségéről hallgatott meg előadást.

Vitéz Ferenc irodalomtörténész, oktatási rektorhelyettes recepciótörténeti áttekintéséből kiderült: Csokonai a több meghatározó költői réteg mellett olyan forma- és stílusszintézist valósított meg, amely – Julow Viktor szavaival – két évszázad stílusfejlődését öleli egybe, és annak „gigantikus íve példa nélkül áll a világirodalomban”.

„Különös egysége Európa lírájának! Mily európai költő Csokonai, még akkor is, és éppen abban is, ha a leglokálisabb színeket keni palettájára!” Babits európai irodalomtörténetéből Karcza Rebeka tanító szakos hallgató olvasott föl Csokonaira vonatkozó részleteket. A költő megelőzte saját korát, nem véletlenül képzelte magát egyenesen a 20. századba a „Magyar! hajnal hasad!” című versében, amit Éles István hittanár-történelemtanár szakos hallgató tolmácsolásában ismerhettünk meg.

A tanterem feliratát Baráth Béla Levente és Mátyássy Szabolcs, a Csokonai Színház Debrecen igazgatója leplezte le.