2024. május 2-án, a Kölcsey Ferenc Tanítóképzési Intézet és az Interkulturális Tanulmányok Kutatóintézete által szervezett Kölcsey Tudományos Esték tavaszi szemeszterbeli harmadik alkalmán Keczán Mariann, Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék oktatója „Szabó Magda ​és az antikvitás​” címmel tartott előadást.
Az előadó a „Civis sum Debreceniensis– Szabó Magda debrecenisége” című kutatás​ anyagából válogatta az előadás anyagát. A kutatás célja, a debreceni identitást meghatározó emlékezeti keretek​ összefüggéseinek feltárása Szabó Magda életművében​. A kutatás rendkívül változatos – kéziratos hagyaték, levéltári források, a szülővárost reprezentáló szépirodalmi alkotások​ – anyagából válogatott az előadásban. Annak főbb témakörei mentén – mint a debreceniség fogalmának története, ​az emlékezés identitásképző szerepe; ​a szülőváros, mint emlékezethely; ​a család és az oktatás szerepe a debreceni szellemi örökség hagyományozódásában; ​a város szellemi élete a két világháború között – foglalta össze az eredményeket és mutatta meg Szabó Magda életének és életművének egy újabb, az olvasótáborához képest talán kevesebbek által ismert vetületét.
A klasszikus kultúra iránti érdeklődésnek, a családi hagyományokban gyökerező alapjainak a feltárásával kezdődött az előadás, amit az antik iránt való érdeklődés szárba szökkenésének talaját jelentő iskolai tanulmányainak bemutatása követett, középpontban a Dóczy Lánynevelő Intézet és Tisza István Tudományegyetem bölcsészkarának azon tanáraival és az általuk nyújtott lehetőségekkel, akiknek a hatására mélyült az írónőben a klasszikus kultúra iránti érdeklődés. Az előadás további részében a klasszikus kultúra olyan problémáinak összefoglalása következett, melyek Szabó Magda ezirányú érdeklődésének homlokterében álltak, a témákkal foglalkozó klasszikus szerzők (Ovidius, Seneca, Propertius) gondolatain keresztül. A tanári tevékenységét és hatását több oldalról is bemutatta az est előadója. A hallgatóság (legalábbis jelen sorok írójának) számára az írónő irodalmi munkásságának viszonylag kevéssé ismert oldalát, a költészetét is érintette az előadás. Természetesen ennek is, csakúgy, mint az utazó Szabó Magda bemutatásának a középpontjában is az antikvitás, a klasszikus kultúra állt.
Egy olyan előadást hallhattunk, amelyben mindvégig jól érezhető volt az előadó „kettős kötődése” a témához, mint muzeológusnak csakúgy, mint irodalomtörténésznek, s ez talán még nagyobb hitelességet kölcsönzött az elhangzottaknak.

Kiss János