A DRHE Mediárium című, társadalmi, egyházi és nevelési témákkal foglalkozó tudományos folyóirata XIX. évfolyamának összevont 1–2. száma szeptemberben jelent meg, s ezúttal – az egyház- és művelődéstörténeti, pedagógiai tematika (vagy más területek nevelési vonatkozású feltárása) mellett – Jókai Mór születésének 200. évfordulója áll a középpontban.
A folyóirat címlapján szereplő „mottó” szerint „Jókai megítélése máig ellentmondásos: a szakmai leírás is átcsaphat a kultikus áhítat retorikájába; egyesek mesevilágát, mások valóságérzékét, történeti-kritikai állásfoglalásának »realizmusát« dicsérik”. Nagyívű tanulmányában a Margócsy István nyomán megfogalmazott summa nyomába eredt Vitéz Ferenc irodalomtörténész, aki a Szerelem bolondjai című Jókai-regény modernitását, avagy a „romantikus mesemondás” határain túlmutató elbeszélés-technika variációit és újdonságait vizsgálta.
A „Műhely” rovatban szintén irodalmi „alapanyagot” helyezett kutatásai fókuszába a folyóirat visszatérő szerzőjének tekinthető Támba Renátó gyermekkortörténész, ám ezúttal nem a gyermek-tematika és nevelési attitűdök képzőművészeti reprezentációit vizsgálta „A te dolgod a játék, az embernek mindig dolgozni kell” című tanulmányában, hanem Móricz Zsigmond Életem regénye című művében tárta föl a falusi gyermekszemlélet és nevelés sajátos nyomait.
A folyóirat Örökség rovatában két művelődéstörténeti tanulmány kapott helyet. Horváth Tünde egy 1796-os makói boszorkányper alapján tett kísérletet a női olvasás 18. század végi jelenlétének és milyenségének feltárására. Forgács Hajnalka gazdag forrásapparátussal mutatta be a 19. században élt Ghyczy Ignác komáromi könyvgyűjtő, gazdatiszt és országgyűlési képviselő tulajdonába került levelezőkönyveket, rátekintve egyúttal a korabeli műveltségre, írás- és olvasástudásra utaló dokumentumokra is.
A Nevelés rovat kínálja Szilágyi Edit és nevelésszociológus témavezetője, Pusztai Gabriella Magyarországi Kolping iskolákról és nevelési filozófiájukról írt áttekintő tanulmányát; s részben ehhez a tárgykörhöz sorolható a szemlerovat első közleménye, Adorjáni Orsolya és Joó Anikó részletes könyvismertetése a Pusztai Gabriella által szerkesztett, újonnan megjelent, a család-iskola partnerséget szülői nézőpontból három országban vizsgáló kutatási projekt eredményeit tartalmazó tanulmánykötetről.
A Szemle másik írása (Vitéz Ferenctől) Megalkotás – kalandozás – megérkezés címmel a Fodor Éva Irén művészettörténész szerkesztette „Emlékek és emlékezések. Munkácsy Mihály Krisztus-képei” című albumot mutatja be. A válogatott írások (Sz. Kürti Katalin, András Edit és Szentkirályi Miklós tanulmányai) Munkácsy Trilógiájának (Krisztus Pilátus előtt, Golgota, Ecce homo) keletkezés- és sikertörténetét, valamint utóéletét járják körbe, s az album abból az alkalomból jelent meg, hogy 2025 nyarán volt harminc éve annak, hogy a közönség először láthatta együtt a három monumentális, világhírű alkotást a debreceni Déri Múzeumban.
A Mediárium korábbi számai a DRHE repozitóriumában az egyetem saját kiadású publikációi között (https://derep-k.drhe.hu/) olvashatók, a folyóirat legújabb, 2025/1–2. száma pedig az alábbi linken nyitható meg: https://derep-k.drhe.hu/190/
A Mediárium legújabb számának fedele itt tekinthető meg.