Tanárok és diákok a „Látomások-szigetén”
Beszélgetés Prof. Dr. Peres Imre ny. egyetemi tanárral
A Nemzeti Tehetség Program pályázatai számos tehetséggondozási program megvalósulását tették már lehetővé a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen. A pályázati keretben támogatott programjainkban kezdettől fogva fontos szerepet játszik a Patmosz Kutatóintézet, amely az egyetemi tehetséggondozás egyik igen aktív fóruma. Az intézet főként az újszövetségi eszkatológia kutatásában elkötelezett, ebbe von be tehetséges hallgatókat, akik aztán egyetemi dolgozatok, konferenciaelőadások és szaktanulmányok formájában adnak számot minden évben az előrehaladásukról. A legutóbb lebonyolított pályázati programból (NTP-HHTDK-21-0006) a Patmosz Kutatóintézet ismét konferenciával és tanulmánykötettel vette ki a részét. A Patmosz Kutatóintézet alapító professzorát, Prof. Dr. Peres Imrét kérdezzük mindezekről.
Mire utal a „Patmosz” kifejezés a kutatóintézet nevében? Mikor és milyen céllal alakult az intézet?
A Patmosz Kutatóintézet 2010-ben alakult meg, mint olyan fórum, amely lehetőséget akart biztosítani egyrészt az érdeklődő diákok számára, akik az újszövetségi tudományok, főleg az eszkatológia tárgykörében kívánták tudásukat gyarapítani, másrészt olyan műhely létrejöttét próbáltuk vele biztosítani, amely az ismeret, a tudás, a szerzett kutatási eredmények megfelelő prezentálására késztette és készítené fel a hallgatókat. Ilyen szempontból nem véletlenül történt a névválasztás, mivel a Patmosz (a látomások szigete) megnevezés arra az Égei-tengeri Patmosz szigetre utal, ahol a hagyomány szerint a látnok János sokfajta különös mennyei látomást kapott, amit gazdagon, sokszínűen írt le a Jelenések könyvében. Persze, a történelem folyamán sok legenda szőtte át ezt a kezdeti képzetet, de mivel erre maga a Jelenések könyve is hivatkozik, alkalmasnak találtuk ezt a megnevezést egy olyan Kutatóintézet nevévé tenni, amelynek fő célkitűzése éppen az eszkatológia, az apokaliptika, az ember, a világ és a történelem végső dolgaival való foglalkozás középpontba helyezése, ami mindig bizonyos mértékig „látomás” bűvkörében történik, hol többet, hol kevesebbet megfejtve. Természetesen, mindezt a kutatást nem elszigetelve, kontextus nélküli törekvéssel akartuk megvalósítani, hanem szigorúan az érintett teológiai ágazatok rendszereivel és irányvonalaival összhangban. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ez eddig teljes mértékben igen jól sikerült is. Ez a folyamat még erőteljesebb lett, amikor néhány évvel ezelőtt a Patmoszhoz csatlakozott az Ószövetségi Kutatóintézet is, így ebben a fúzióban még egyértelműbbé váltak a patmoszi kutatások bibliai szempontjai. Ezzel a Patmosz Kutatóintézet spektruma bibliai összefüggéseiben kibővült és így még szélesebb kutatási érdeklődésre nyit lehetőséget.
Miért fontos a hallgatókat tudományos kutatásra bátorítani? Mi az egyetemi tehetséggondozás célja?
Egy egyetemnek vagy mondjuk teológiai fakultásnak többfajta küldetése van. Természetesen a hallgatók zöme azért jön, hogy tanulja a teológiát és felkészüljön a lelkipásztori szolgálatra. Így engedelmeskednek elhívásuknak és az őket irányító isteni vezetésnek. De a mai lelkipásztoroknak gondolkodó és jól képzett embereknek kell lenniük. A mai teológia “anyaga” már sokkal bővebb és gazdagabb, mint amilyen pl. 100 évvel ezelőtt volt. A mai teológiai tudományok már nagyon szerteágazók, és maga az Újszövetség is mint teológiai ágazat eléggé sokrétű. Elég visszautalni a már feltárt ókori forrásokra, az újabb ásatások eredményeire, a teológiatörténetre, a vallástörténetre, vagy éppen az újszövetségi szövegkutatásra, hiszen ma már a görög Újszövetségnek 28. kiadását használjuk, amely munka komoly kutatásra és tudományos feldolgozásra tekint vissza. Az eszkatológiával kapcsolatban pedig látnunk kell, hogy az újszövetségi eszkatológia nem önállóan, amolyan “steril” formában keletkezett és alakult tovább, hanem sokfajta hatás alatt jött létre, amelynek nemcsak ószövetségi vagy “isteni” ihletettsége van, hanem sok emberi tapasztalat, hitküzdelem, konfrontáció vagy éppen recepció áll a hátterében. Ezeket és még sok más témát kell megismerni és megfelelő tudással kutatni, feltárni és érthető módon tolmácsolni a mai nemzedéknek, hogy a lelkipásztori szolgálat is annál szakszerűbb és hitelesebb legyen. Így a teológiai fakultás nemcsak a kész eredményekre támaszkodó “fogyasztói” lelkésztársadalmat nevel, hanem sokakat arra késztet, hogy ebben a sokrétű kutatásban maguk is vegyenek részt és örömmel fedezzenek fel újabb és újabb érintéseket vagy összefüggéseket. A tehetséggondozás célja tehát az, hogy a vezető professzorok felnyissák a hallgatók szemét ezekre a kihívásokra és minden eszközzel segítsék őket abban, hogy a sokfajta témában és területen megtalálhassák azt a vonalat, amely számukra a legizgalmasabb lehet további kutatásuk és fejlődésük számára.
Melyek a legfontosabb feltételei annak, hogy jól működjön a tehetséggondozás?
Az eredményes tehetséggondozásnak több aspektusa van. Nagyon fontos annak a professzornak a személye, aki jártas tudománya területén, aki szereti munkáját és kutatásait, akinek gazdag látása van nemcsak arra, ami már közismert, hanem sejti, hogy hol vannak még a tudományban „búvópatakok” vagy „rejtett szálak”, amelyek nyomában érdemes indulni, mert olyan mélységeket lehet mögöttük sejteni, amivel érdemes foglalkozni. Persze, nem is kell mondanom, hogy olyan türelmes, barátságos és kedves arca legyen, ami bizalomra és nyitottságra fogja ösztönözni az érdeklődő hallgatókat. De fontos hozzá egy hely, egy műhely, egy tanszéki vagy kutatóintézeti iroda és egy könyvtár, ahol gyakran lehet találkozni a nem hivatalos órákban is, és ahol lehet szabadon beszélgetni, kérdezni, vitatkozni vagy éppen olvasni és kutatni. Hiszen a fiatal kutatóknak szükségük van beszélgetésekre, konzultációkra, olykor korrekciókra is, hogy megtanulják a tudományos munkamódszereket, és hogy megfelelő irányban haladjanak, ill. ahol kezdeti nehézségek vagy zsákutcák akadnak, ne kedvetlenítsék el őket, hanem a megfejtett kérdések boldog élményt, örömöt és még nagyobb inspirációt adjanak nekik. Viszont a kutató hallgatóknak látniuk kell, hogy nem hordanak erdőbe fát, tehát hogy a munkájuk nem öncélú vagy fölösleges, amire senki nem kíváncsi, hanem olyan fórumot kell nekik biztosítani, ahol előadhassák gondolataikat vagy már kész eredményeiket, ahol esetleg kénytelenek mások véleményével konfrontálódni és ahol lehetőséget kapnak szakszerűen megvédeni állításaikat. Ilyen célra nagyon alkalmas pl. egy konferencia. És ha még arra is van mód, hogy eredményeiket még publikálhassák is, ez még inkább hatalmas ösztönző erővé lehet arra, hogy annál nagyobb lelkesedéssel folytassák tanulmányaikat, ill. kutatásaikat. Mindezt elsősorban a vezető professzortól várják, és ha ezt meg is kapják, akkor boldog diákkornak vehetik a tanulmányi időt, ami jól fogja őket ösztönözni további tudományos fejlődésükben.
A Patmosz Kutatóintézet „Az ókori keresztyén világ” c. konferenciasorozata a Nemzeti Tehetség Program keretében valósította meg IX. alkalmát, de azóta már sor került a jubileumi, X. konferenciára is. Milyen témákkal foglalkoztak ezek a konferenciák, és milyen tapasztalatok gyűltek össze a konferenciasorozat során?
A Patmosz Kutatóintézetben rendszerint az eszkatológiával foglalkoztunk, annak különböző vetületeivel. Az egész oktatási sorozat, amiből mindig egy-egy kötet született, „Az ókori keresztyén világ” címet kapta. Eredetileg az alapítás utáni első két évben együttműködtünk a Magyar Patrisztikai Társaság debreceni tagozatával, ill. a Debreceni Egyetemmel, de a mi egyetemünk kutatóintézeti átszervezései után ez az együttműködés sporadikussá vált és a továbbiakban nem annyira az intézetekkel, hanem inkább közvetlenül a meghívott professzorokkal és kutatókkal építettük tovább kapcsolatainkat, olyan személyekkel, akik profilja beleillett a mi eszkatológiai kutatási profilunkba. A korábbi jó kapcsolatunk megmaradt, de ezáltal jobban lehetett fókuszálni a saját kutatási témáinkra. Hiszen a konferenciáink is jól rögzítik irányvonalainkat, amelyek közül érdemes néhányat megnevezni: Az ókori egyház eszkatológiai vetületei; Az eszkatológia szimbólumvilága; Eszkatológiai antropológia; Az eszkatológiai étkezés; A kozmikus eszkatológia; A lélek születése; Az eszkatológiai tárgyak, személyek és folyamatok, stb. Most a legutóbbi, immár X. Patmosz-konferencia témája „Az újszövetségi eszkatológiák” volt. Ha mindezt végignézzük, jogos a felismerésünk, hogy a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen több mint 10 évi munka, törekvés és folyamatos kutatás eredményeként sikerült az újszövetségi tudományokban amolyan „eszkatológiai iskolát”, de mindenképpen olyan eszkatológiai irányvonalat meghatározni, ami nagyban segíthet egyházunknak és lelkipásztorainknak az eszkatológia kihívásainak, de buktatóinak vonzásában megbízhatóbban eligazodni. Hiszen, ha arra gondolunk, hogy az elmúlt 25 év alatt több mint 20 úgymond kommentár vagy magyarázat született a Jelenések könyvéhez, és hogy ezek milyen elképesztő „teológiát” alkotnak és kínálnak a mai egyházi vagy világi olvasóknak, hátborzongató, hogy mit lehet művelni a jánosi Apokalipszis látomásaival. Ezért is az a törekvésünk, hogy akár az apokaliptikus eszkatológiát is tartsuk mederben és annak sokféle üzenetét hitelesen, szakszerűen és használható módon tolmácsoljuk. Ezért is ezek a mi tapasztalataink és eredményeink mind azt sugallják, hogy ennek a munkánknak volt és van értelme és hogy ezt kellő figyelemmel és gondossággal folytatni kell.
A kutatóintézet tevékenységének fontos része a szakmai kiadványok szerkesztése. A legutóbbi kötet a „Hellenisztikus antropológiai motívumok az újszövetségi eszkatológiában” címet viseli. Mit tartalmaz ez a kötet, kik és milyen témákban írtak tanulmányokat ebbe?
A Patmosz Kutatóintézet nagyszerű alkalmat biztosít arra, hogy égisze alatt, az abban működő hallgatók és munkatársak segítségével különböző szakmai kiadványokat szerkesszünk és adjunk ki. Ilyen célból hoztuk létre a Patmosz Kutatóintézeten belül a Patmosz Könyvtár sorozatot, amelyben eddig már 13 kötet jelenhetett meg. A kötetek nagyobbrészt a Patmosz-konferenciák kiadványai, de ebben a sorozatban helyet kaptak a kutató tanáraink szakmai publikációi is. Ilyen pl. néhány saját könyvem: Pál apostol túlvilági látomásai (2015), Pillantások a végidőkbe (2016), Mennyei polgárjogunk (2018), Az apokaliptikus egyház (2019), Korinthusi hitviták (2020), A halál fullánkja (2021). De a zürichi újszövetséges professzornak, Jörg Frey eszkatológiai tanulmányait is kiadtuk Tanulmányok az Apokalipszishez címmel (2021). Most készült a Hellenisztikus antropológiai motívumok az újszövetségi eszkatológiában című kötet, amelybe leginkább diákjaink, ill. doktoranduszaink és tanáraink írtak tanulmányokat. Tartalmukat ill. témájukat tekintve ezek: Peres Imre, Hellenisztikus eszkatológiai antropológia; Éles Éva, A tíz szűz példázata (Mt 25,1–13); Koi Ágnes, A talentumok példázata (Mt 25,14-30 / Lk 19,12-27); Dicső Melinda, A feltámadás antropológiája (Mk 12,18-27+par.); Erbach Viola, A bolond gazdag példázata (Lk 12,13-21); Lencsés Noémi, A gazdag és Lázár (Lk 16,19-31); Farkas Zsuzsanna, A lisztrai misszió eszkatológiai antropológiai vonatkozásai (ApCsel 14,8-18); Seres Anna, Antropológiai motívumok a Zsidókhoz írt levélben; Gresso, Ján, Kontinuitás és diszkontinuitás a páli eszkatológiában; Ledán M. István, Hellenisztikus motívumok a zsidó sírfeliratokon; Peres Imre, Posztmortális antropológia. Azt hiszem, hogy a kutató diákok nagy örömére lesz ez a kötet, amely még inkább megerősíti őket abban, hogy komoly dolog a kutatás, fontos és hasznos is, sőt nélkülözhetetlen a megbízható teológia és helyes egyházi szolgálat vagy hiteles társadalmi szerepvállalás szempontjából is. Jó, hogy van kilátás arra, hogy a kezdetinek tűnő kutatásokból komolyabb teológiai állásfoglalások születnek, és az így vezetett diákokból doktoranduszok is lehetnek, s majd az egyház bármelyik ágazatában jó alapokkal rendelkező és szakmailag jól képzett munkatársakká válhatnak.
Mi az üzenete a teológus hallgatók mostani generációjának?
Tanulni jó, tanulni érdemes, tanulni hasznos, tanulni áldás, tanulni a jövő bástyája. A Patmosz Kutatóintézet – ahogy más kutatóintézet is – mindig nyitva volt és várta az érdeklődő hallgatókat. Most is várja azokat, akik főleg az eszkatológia témakörében szeretnének kutatni. A feltételek jók, a támogatóknak köszönhetően sok minden megvalósulhat a kutatások mélységeiből. Az egyetemi tanulmányi idő nagyon hamar eltelik. Jó, aki ezt időben tudatosítja és bölcsen használja ki az időt. Szerintem, nincs nagyobb fájdalom, mint amikor fel kell menni a szószékre vagy a temetőben az emberek elé kell állni, hogy hirdessük az evangéliumot, és azt kelljen hirtelen tapasztalnunk, amit a szüzek egy része, hogy „lámpásom kialszik”, vagy egyenesen „nincs olajam” (Mt 25,8). Őrizzen meg mindenkit ettől az Úr.
Köszönjük dr. Peres Imre professzor Úrnak az interjút, akit 70. születésnapja alkalmával ezúton is sok szeretettel köszöntünk, hálával visszagondolva az oktatásban, kutatásban és tehetséggondozásban végzett több évtizedes áldozatos munkájára a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen.
A Debreceni Református Hittudományi Egyetem tehetséggondozó programját a 2021/2022-es tanévben a Nemzeti Tehetség Program keretében a Miniszterelnökség – Családokért Felelős Tárca Nélküli Miniszter 1.430.000 Ft-tal támogatta.