2024. április 4-én, a Kölcsey Ferenc Tanítóképzési Intézet és az Interkulturális Tanulmányok Kutatóintézete által szervezett Kölcsey Tudományos Esték tavaszi szemeszterbeli második alkalmán Kustár Zoltán, az Ószövetségi és az Újszövetségi Tanszék vezetője Minden hiábavalóság? Szkeptikus szerző contra szkeptikus hagyomány a Prédikátor könyvében címmel tartott előadást.
Az előadó az általa írt, hamarosan megjelenő ószövetségi bevezetéstan-tankönyv egyik részének, a Prédikátor könyvéről szóló fejezetnek a problematikáját mutatta be röviden. A tárgyalt bibliai könyv e tekintetben nem tipikus választás volt, hiszen szemléletében unikálisnak mondható az ószövetségi iratokon belül, s problémafelvetésével, valamint a megfogalmazott állításaival jórészt megkérdőjelezi Izráel hitének az addigi alapvető tételeit. A könyvben megszólaló szkeptikus hang az ószövetségi hagyományt és az emberi tapasztalatokat ütközteti, s ebből a nézőpontból merőben más következtetésekre jut, mint a korábbi bölcsességirodalom alkotásai.
Az előadó a könyv e sajátosságát a keletkezésének eszmetörténeti háttere felől közelítette meg, s az ószövetségi idők zsidóságára jellemző, hagyományos keleti bölcsességteológiának és a hellenizmus filozófiájának az ellentétbe állításával mutatta be a Prédikátor könyvében meghúzódó teológiai feszültségeket.
Az előadás a tárgyalt könyv teológiai, tartalmi és formai sokszínűségét annak redakciótörténeti háttere alapján értelmezte. E szerint a könyvben több szerkesztői réteg különíthető el. Az alapréteg egy hellenisztikus hatásokat magáévá tevő szkeptikus gondolkodó műve, amely ugyan Isten létét nem tagadja, de az empirikus tapasztalatok alapján megkérdőjelezi Izráel korábbi bölcsességét. Így többek között Isten akaratának a megismerhetőségét, az áldások és az istenfélelem közötti összefüggéseket, a halál utáni ítéletet és általában az erényként felfogott bölcsességet egyaránt kétségbe vonja. Ám ezzel a könyv szerzője korántsem megbotránkoztatni akarta a korabeli olvasókat. A Salamon nevének tekintélyével leírt gondolatok sokkal inkább a régi és az új világ gondolkodásának a feszültségét tükrözik. Ennek fényében különösen is izgalmas volt az előadás második felében a Prédikátor könyvében elkülöníthető további négy átdolgozás alapszövegre adott reakciójának a kifejtését végigkövetni. Az előadó világos gondolatvezetéssel, szemléletes példákkal illusztrálva azt mutatta be, hogy az egyes szerkesztők kiegészítései, betoldásai miként keretezték át és közelítették végül mégis egyre inkább az alaprétegben megfogalmazott elveket a klasszikus zsidó gondolkodáshoz, s hogyan sikerült a további rétegeknek tompítania azt a hellenista-szkeptikus látásmódot, amely jórészt kilógott az addigi kanonikus vagy deuterokanonikus zsidó iratok közül.
Kenyhercz Róbert