A Tanítsunk Magyarországért mentorprogram, melybe a Debreceni Református Hittudományi Egyetem 2023 őszétől kapcsolódott be, abban a szellemben indult útra 2018 végén, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű településeken élő diákoknak – egyetemista mentorhallgatók vezetésével – megteremtse a lehetőséget a továbbtanulásra és a boldogulásra. A TM-mentorképzés alapozó kurzusának része három terepgyakorlat is – ezeken 2024 novemberében vett részt a csoport Dr. Molnár-Tamus Viktória TM-oktató és szupervizor vezetésével. Pál Hajnalka másodéves tanító szakos hallgató a teljesség igénye nélkül foglalta össze alább a terepgyakorlati helyszíneken tett látogatás tapasztalatait.
A program célja egyrészt az, hogy a leszakadó térségekben élő gyerekek szakmaszerzés és tanulás iránti motivációját erősítse, másrészt olyan mentorok képzése valósuljon meg, akik képesek nemcsak „tanácsadóként” részt venni a gyerekek életében. de megmutatni azt is: van lehetőségük a fejlődésre, s hogyan tudják kihozni magukból a legtöbbet. Én másodéves tanító szakos egyetemi hallgatóként léptem be a programba, elsősorban azért, hogy olyan mentori többletismereteket sajátíthassak el, amelyeknek a későbbi munkám során is hasznát veszem.
A 2024. évi őszi (novemberi) terepgyakorlatok során előbb a Debreceni Egyetem Műszaki Karára látogattunk, mely a maga háromezer hallgatójával az egyetem egyik meghatározó kara. Itt a járműmérnöki szak sajátosságaival Kertész József vezetésével ismerkedtünk meg. Debrecenben több olyan gyár működik, mely az itt végzett hallgatókat foglalkoztatja. A Műszaki Kar egyik legfiatalabb tanszékéről van szó, létrejöttét a légiközlekedés és a járműipar helyi ipari résztvevői kezdeményezték. Az alapszak kifejezetten a járműgyártás és javítás, valamint az ezekkel kapcsolatos egyéb szakirányú tevékenységhez ad képesítést, a mesterszak az alternatív hajtású járművek gyártásához kínál átfogóbb képzést. Debrecenben a Járműkutató Centrummal jelenleg is folynak közös fejlesztések. Az itt végzett hallgatók nemcsak a személygépjárművek, de a nagyjármű (földalatti, villamos)- és légi járműgyártás terén egy karon belül szerzik meg tudásukat, és tervezik a hajómérnöki szak indítását is.
A második terepgyakorlati blokk keretében a Debreceni Szakképző Centrum Brassai Sámuel Műszaki Technikum gyakorlati képzési helyszínére látogattunk. Ide az általános iskola befejezése után felvételi nélkül lehet beiratkozni, így akár a gyengébb teljesítménnyel érkező és érettségizni nem kívánó gyerekeknek is van esélyük a tanulmányok megkezdésére. Az Alternatív járműtechnikus képzésről szóló tájékoztatón elhangzott: a képzés hároméves, az első év végén ágazati alapvizsgával, ami átjárhatóságot teremt az ágazaton belül más szakmák és akár a technikumi képzés felé is. A technikumban a képzés ideje 5 év, ebből az első kettő ágazati alapoktatás, amit alapvizsga zár. Az alternatív járműhajtási ismeretek mellett a 9. és 10. évfolyam alaptárgyai közt szerepel a magyar, a matematika, a történelem, az idegennyelv és a fémipari alapismeretek. A specializált gép- és járműgyártási képzés érettségivel és technikus szintű szakképzettség megszerzésével zárul. Az ösztöndíjprogram mellett egyéb juttatások is elérhetők a gyakorlati képzés során, ezekről az iskola honlapján tájékozódhatunk. Ösztönzők a jól felszerelt műhelyek, szociális helyiségek, a jó tömegközlekedés, és lehetőség van az esti tagozatos tanulásra is, hiányosságként említették, hogy nincs szakmai tankönyv. (Olyan gyorsan fejlődő iparágról van szó ugyanis, hogy mire elkészülne a tankönyv, már nem lenne kompatibilis az újításokkal, viszont az itt végzett tanulók jó eséllyel helyezkednek el a városban felépülő új gyárakban.)
Következő helyszínünk a Debreceni Egyetem főépületében rendezett „nyílt nap” a DExpo volt, itt a standokat tekintettük meg. Jelen voltak az állam- és jogtudományi, az általános orvos-, az egészségtudományi, a bölcsészettudományi, a gyermeknevelési és gyógypedagógiai, a gazdaságtudományi, mezőgazdaság-élelmiszertudományi és környezetgazdálkodási karok, és a Tanítsunk Magyarországért program is képviseltette magát.
A terepgyakorlatok közé egy negyedik helyszínt is sikerült beiktatnunk: az utolsó állomásunk a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Foglalkoztatási, Foglalkoztatás-felügyeleti és Munkavédelmi Főosztály Munkaerőpiaci Osztálya volt. Olyan fiatalok foglalkoztatásáról és támogatásáról hallottunk előadást, akik valamely oknál fogva kiesetek az oktatási rendszerből, és nem léptek be a munka világába. Illyés Edit, Szabó Réka és Szemán Andrea előadásai segítették a tájékozódásunkat. A nyilvántartásba vétel elektronikus vagy személyes úton egyaránt történhet, majd több ellátást és szolgáltatást igényelhetnek az ügyfelek. Ilyen például az álláskeresési járadék, ami akkor igényelhető, ha valaki: álláskereső; az álláskeresővé válást megelőző három éven belül legalább 360 nap jogszerző idővel rendelkezik; munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, s számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. (Ez 90 napig folyósítható, és havi összege 266.800 Ft, a napi összeg pedig 8.893 Ft.) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás; léteznek továbbá a hosszabb távon hatékony képzési támogatások, melyek egy csomag részét képezik, magában foglalva például az utazási és a lakhatási támogatást is. Az ide beérkezők nemcsak általános tájékoztatót kapnak, de igyekeznek őket folyamatosan nyomon követni, hogy minél előbb és hosszútávon be tudjanak illeszkedni a munka világába. A hátrányos helyzetű fiatalok mellett olyan tanácsadók állnak, akik személyre szabottan kezelik az ügyeiket.
Az általános iskolából kilépve, egészen a munkaerőpiacig kísérni valakit: óriási felelősséget jelent, s még annál is nagyobb szakmai kompetenciát kíván.
Pál Hajnalka
(2. évfolyamos levelező tagozatos tanító szakos hallgató)
