A tanító szakon ‒ az alapképzés részeként ‒ kötelező választani egy műveltségterületet. A tanítói oklevelet szerzett pedagógus az általános iskola 1–4. évfolyamában minden tantárgyat*, az 5–6. osztályban pedig az adott műveltségterületnek megfelelő tantárgyat taníthatja.
Műveltségterületi képzéseink mindegyike hat félévet ölel fel, és az általános tanulmányok második félévében ‒ februárban ‒ indul. Az adott műveltségterület tantárgyi programja beépül az alapképzésbe, annak integráns részét alkotva. A hallgatónak a műveltségterületi képzés során a választott műveltségterület meghatározott tantárgyaiból szigorlati vizsgát kell tennie.
A képzések – elegendő létszámú jelentkezés esetén – nappali és levelező munkarendben indulnak.
* Idegen nyelvet az általános iskola 1–6. osztályában csak az a tanító taníthat, aki idegen nyelvi műveltségterületet végzett.
Egyetemünkön a következő műveltségterületi képzések választhatók (részletes leírás a képzés címére kattintva érhető el):
Technológia/technika és tervezés
Testnevelés és egészségfejlesztés
Történelem és állampolgári ismeretek (hon- és népismeret) és etika
Magyar nyelv és irodalom
A képzés céljai között hangsúlyos szerepet kap a tárgyi (elméleti, gyakorlati és tantárgy-pedagógiai) ismeretek elsajátítása mellett a nyelvi és irodalmi értékpercepció, a világkép-közvetítés, valamint a kreatív (és asszociatív) értelmezési technikák tanítása. Irodalom és élet, anyanyelv és lélek elválaszthatatlan egymástól – a tankönyvi nyelvészet pragmatikus szépséggé, a szövegértés megértő szöveggé, a könyvekbe zárt irodalom életismeretté is alakul. A hallgatók a műveltségterületi képzés középpontban álló irodalomtörténeti, valamint általános és alkalmazott nyelvészeti ismeretanyag elsajátítása mellett az ifjúsági irodalommal és irodalomelmélettel kapcsolatos részismereti tudást is szereznek.
Matematika
A matematika tantárgyat az általános képzésben az általános iskola 1–4. évfolyamán oktatjuk. A matematika műveltségterület elvégzése után a végzett diplomások a tárgyat az általános iskola 5–6. évfolyamán is oktathatják.
A matematika műveltségterület felöleli a matematika eredményes és hatékony oktatásához szükséges területek legfontosabb fogalmait és összefüggéseit, például a halmazokat és relációkat, a logikát, az aritmetikát, az elemi algebrát és számelméletet, a geometriát, a lineáris algebrát, a koordinátageometriát, a sorozatokat, a függvényeket, a kombinatorikát, a valószínűségszámítást, a matematikai statisztikát, valamint a műveltségterület eredményes oktatásához szükséges pedagógiai, oktatástechnológiai és szakmódszertani ismereteket.
Összhangban azzal, hogy a digitális oktatás a magyar köznevelési-közoktatási rendszerben egyre nagyobb jelentőségre tesz szert, a matematika és az informatika kapcsolatának erősítése a matematika műveltségterület kiemelten fontos feladata. Ezt a célt szolgálja az algoritmikus és kreatív problémamegoldó szemlélet középpontba állítása, és az algoritmikus-logikus gondolkodás fejlődését segítő területek oktatása, amely magában foglalja például a kódolás alapjainak és a matematikai logika alapfogalmainak a megismerését.
Az oktatás általános célja, hogy a hallgatók tanítóként elhelyezkedve képesek legyenek a matematikai gondolkodás több évezredes kultúrájának közvetítésére és átadására, a diákok absztrakciós készségének fejlesztésére a mindennapi életben, valamint más tárgyak számára nélkülözhetetlen matematikai kompetenciák kialakítására és ezeken keresztül a gondolkodás általános kultúrájának megalapozására és a világosan, racionálisan, logikusan gondolkodó személyiség fejlődésének elősegítésére.
Természettudomány
A képzésben részt vevő oktatók a tudományok alapjaitól kiindulva segítik a hallgatókat az élettelen természet jelenségeitől a biológiai ismereteken át a természeti környezetével harmonikus viszonyra törekvő emberi közösség helyzetének és dilemmáinak a megértéséig. Mivel a természettudomány tantárgy a fizika, a kémia, a biológia és a földrajz köré szerveződik, ezért szükséges az egyes tudományterületekhez tartozó alapismeretek elmélyítése. Ezt a célt szolgálják a fizikai és kémiai ismeretek, a biológiai ismeretek, valamint a természet- és társadalomföldrajz tárgyak. A Magyarország élővilága tárgy ellát mindazokkal az ismeretekkel, amelyek szükségesek a környezetünkkel szembeni felelős és cselekvő magatartás kialakításához. Ezt a szemléletmódot mélyíti el tágabb, globális keretbe helyezve a környezetkultúra tárgy. A tudománytörténet tárgy keretei között a természettudományos ismereteket, a múlt jelentős tudományos teljesítményeit történeti keretbe illesztve is bemutatjuk. Így sok érdekesség és ritkán hallott-olvasott összefüggés ismeretében láthatnak neki a jövendő tanítók ahhoz a sokrétű munkához, hogy kíváncsivá, motiválttá téve a gyerekeket, kialakítsák bennük a természeti örökségünkkel kapcsolatos felelősségteljes magatartás igényét. A képzés során a hallgatók elsajátítják a megtanult tartalmak átadásának a tapasztalatok által igazolt eredményes módjait a műveltségterületi tantárgy-pedagógia keretében. A természettudomány műveltségi terület elvégzése az általános iskola 5–6. évfolyamain oktatott természettudomány nevű tárgy oktatására készít fel.
Idegen nyelv
A hallgatók a képzés során angol/német nyelvismeretük, nyelvhasználatuk és nyelvi tudatosságuk fejlesztése mellett áttekintő, rendszerező ismereteket szereznek az angol/német nyelvtan és írásgyakorlat tárgykörében, megismerkednek a kisgyermekkori nyelvtanítás módszereivel, eszközeivel és legkorszerűbb technikáival, valamint a gyermekeknek szóló irodalom legemlékezetesebb és a tanításban élményt adó módon használható alkotásaival, valamint betekintést nyernek az angolszász/német kultúraismeretnek azokba a témaköreibe, melyek az általános iskola 1–6. osztályában tanulók számára relevánsak.
A képzést különösen ajánljuk azoknak a hallgatóknak, akik rendelkeznek legalább közép szintű angol/német nyelvismerettel (nyelvvizsga nem szükséges!), érdeklődnek a gyermekkori nyelvtanítás és az angol/német nyelvű társadalmak kultúrája iránt, és elkötelezettek saját angol/német nyelvi kompetenciáik sokoldalú fejlesztése iránt.
A képzést elvégzők jogosulttá válnak az általános iskola 1–6. osztályában tanítani az angol/német nyelvet. A képzés elvégzése esetén diplomájuk egyenértékű a felsőfokú (C1) komplex (C típusú) államilag akkreditált angol/német nyelvvizsgával.
Technológia/technika és tervezés
A hallgatók megismerkednek a természettudományok műszaki alkalmazásának számos jelentős és érdekes, történeti keretbe illesztett módozatával. A technikai újításokat az alapvető természettudományos fogalmak mentén haladva mutatjuk be. A társadalmi életben követett egyezményes kommunikációs rendszerek, valamint a digitális technológiákon alapuló kommunikáció megismerését szolgálják a kommunikációs rendszerek, valamint az informatikatörténet és hardverismeret nevű tárgyak. A műszaki vezérlés alapvető fogalmainak és készségének elsajátítását támogatja a programozás és algoritmikus gondolkodás nevű tárgy. Mindezek mellett áttekintésre kerülnek a lakás mint rendszer, valamint a háztartás és a lakókörnyezet összefüggései, továbbá a gazdálkodás lehetőségei a lakás, háztartás, gazdálkodás és lakókörnyezet tárgy keretei között. A táplálkozás és az életvitel kapcsolatának mélyebb megértését, valamint az egészséges életmód igényének reflektált kialakítását segíti a táplálkozás és életvitel nevű tárgy. A tanulmányok korszerű, egységes szemléleti keretben teszik hozzáférhetővé az oktatott ismereteket, bemutatva, hogy mindazok a technológiák, amelyekre a szórakozástól a munkavégzésig szünet nélkül támaszkodunk, miképpen alakítják át a szokásainkat, ízlésünket, valamint közvetlen és tágabb környezetünket. A képzés során a hallgatók elsajátítják a megtanult tartalmak átadásának a tapasztalatok által igazolt eredményes módjait a műveltségterületi tantárgy-pedagógia keretében. A műveltségi területen elsajátított kompetenciaegyüttes és tudás felkészíti a hallgatókat a technika és tervezés tárgy oktatására az általános iskola 5–6. évfolyamain.
Történelem és állampolgári ismeretek (hon- és népismeret) és etika
A Társadalom- és életmódtörténet című tantárgy áttekintést nyújt különböző civilizációkról és kultúrákról, a civilizációk előtti időszak őstörténetétől a bibliai térség civilizációin át az újkori európai civilizációig. Az európai civilizációt, annak különféle kultúráit, társadalmait, valamint a magyar társadalomnak az utóbbi évszázadban bekövetkezett életmódtörténeti változásait külön, részletesebben is bemutatja. A Család- és kisebbségszociológia című tantárgy ismereteket nyújt a párválasztás folyamatáról, a szülők és a gyerekek kapcsolatáról, a családról mint intim közösségről, a házasságok stabilitását és instabilitását előidéző tényezőkről, továbbá áttekinti a kisebbségi magyar közösségek helyzetét a 20. században és a magyarországi kisebbségek történetét a 19–20. században. Az Egyház és társadalom és az Általános és protestáns etika című tantárgyak keretében tárgyalja többek között a református közösségek helyzetét. Az ember- és társadalomismeret tanításmódszertana című tantárgy pedig bevezet a helytörténet tanítás és a településkutatás módszereibe.
A műveltségterület ismeretanyaga az általános iskolák 1–4. osztályaiban témákban, tevékenységekben, szövegfeldolgozásokban, projektmunkákban, helytörténeti foglalkozásokban a Magyar nyelv és irodalom tantantárgyba integrált. Az állampolgári ismeretek és a hon- és népismeret mint ismeretcsoportok szintén ebben a tantárgyban és keretben találhatóak meg. A hon- és népismeret az általános iskola 5–8. osztályaiban integráltan és külön tantárgyként is jelen van. Külön tantárgyként az intézmény döntése alapján az 5–8. osztályban bármelyik évfolyamban lehet tanítani, de egyszer mindenképpen kötelező oktatni.
Művészetek/ének-zene
A műveltségterületre elsősorban azokat a hallgatókat várjuk, akik kedvet éreznek az ének-zenei tárgyak gyakorlati művelésére és jövőbeni oktatására. Bemeneti követelményként pusztán a tisztán éneklés képességének megléte szükséges, egyéb, pl. hangszeres előképzettség nem alapfeltétel, de természetesen előnyt jelent a hallgatók számára. A képzés legfőbb célja a kodályi alapelvek szerint felkészíteni a leendő tanítókat az általános iskola 1–6. évfolyamán az énekórák, a kórusfoglalkozások megtartására, továbbá ellátni hallgatóinkat olyan ismeretekkel, amelyek révén képesek lesznek a mindennapos éneklés élményközpontú, változatos, ugyanakkor szakszerű megvalósítására is.
A képzésben szereplő tantárgyak többségének oktatása csoportos keretek közt zajlik, de a hangszeres tárgyakat (a kötelező zongora, illetve a szabadon választható gitár), valamint az ének és hangképzés egyes kurzusait egyéni órákon látogatják a hallgatók. Az énekkar munkájában a műveltségterületi képzés valamennyi hallgatója évfolyamtól függetlenül egyidejűleg vesz részt. Itt szerezhetik meg a hallgatók a közös éneklés irányításához, az énekkari munka vezetéséhez szükséges vezénylési alapismereteket is.
Művészetek/vizuális kultúra
Óráinkon az általános képzésen túl, a vizualitás területére vetítve tárgyaljuk a közvetítés-kommunikálás lépéseit és alapvető szabályait. Feltérképezzük a köznapi vizualitás és a vizuális művészetek befogadása közötti azonosságot és különbséget. Különböző művészeti ágak alkotásaival társítva világossá tesszük a szemléltető rajzpedagógia vizuális hatásmechanizmusát. Kitűzött célunk a vizuális környezet és kultúra eszközeinek, megértésének és művelésének elősegítése a mindennapokban és a tanítói munkában.
Ismertetjük a vizuális ábrázolás alapelemeit és elemzési lehetőségeit. Ezeket gyakorlati oldalról is megerősítjük, rajz/festészeti – és digitális képi, esetenként mediális/audiovizuális – feladatok, önálló, illetve kollektív kísérleti projektek kivitelezése révén. A vizuális művészeti alkotások, az egyéni és kollektív ábrázolási kísérletek elősegítik a felelősségteljes önálló gondolkodást, a progresszív és konstruktív szociális együttműködést, a kreatív útkeresést és megerősítik a problémamegoldási képességet. Tantárgyaink mind ezezeket az elveket szolgálják: a Rajzolási és festési gyakorlatok, ahol kiemeltebb óraszámban foglalkozunk e hagyományos technikákkal; a Képzőművészeti és Művészettörténeti ismeretek-nél a vizuális alkotók/alkotások és azok történeti oldala kerül fókuszba; a Környezetkultúra és Kreatív műhelygyakorlatok esetén a konkrét környezetet vizsgáljuk, kreatív gyakorlati módszerekkel; a Tárgy- és Motívumkultúra kapcsán pedig kultúrtörténeti, néprajzi és esztétikai szemlélettel közelítünk a vizsgált tartalmakhoz – s esetlegesen a technikai médiumokra is gondolunk; míg A szemléltetés módszertaná-ban kreatív szemléltetési technikákat ismerhetnek meg a hallgatók; a Műveltségterületi Tantárgy-pedagógia viszont már módszertani kérdésekkel és azon túl tehetséggondozási kérdésekkel is foglalkozik. Tehát a Vizuális kultúra műveltségterület hallgatói az általános képzésen (1–4. osztály) túlmutatva a felső tagozat évfolyamaira (pl. 5. és 6. osztály) is tudást és képesítést szerezhetnek.
Testnevelés és egészségfejlesztés
A testnevelés és egészségfejlesztés műveltségi terület az alapképzés során elsajátított ismeretekre épülve és azzal párhuzamosan megismerteti az alapsportágak (torna, atlétika, úszás) és a sportjátékok (kézilabda, labdarúgás, kosárlabda, röplabda, floorball) szélesebb körű mozgásanyagát és a hozzájuk kapcsolódó elméleti ismereteket. Az önvédelmi és a küzdősportok, továbbá az alternatív környezetben űzhető mozgásformák megismerésével biztosítunk lehetőséget az élethosszig tartó testmozgás szokásrendszerének kialakításához. Fontosnak tartjuk, hogy az anatómiai és élettani ismeretek tudatosan legyenek jelen a testnevelés óra tervezésénél, ezzel biztosítva a korosztály szenzitív időszakára eső motorikus képességek fejlesztésének követelményeit és a testmozgással összefüggő egészségtartalmak elsajátítását. Éppen ezért tehát kiemelt célunk olyan pedagógusok képzése, akik a korszerű testnevelési és sporttudományi ismeretek, készségek és képességek birtokában képesek az iskola 1–6. osztályában a tanulók komplex személyiségfejlesztésére és a mindennapos testnevelés által támasztott elvárásoknak is megfelelnek.